Online és offline tanítási-tanulási módszerek a belügyi ágazatban

A Belügyi Tudományos Tanács pályázati felhívásaI. A pályázat preambulumaAz információs társadalom az infokommunikációs technológia felhasználói kompetenciával bírók megoszlásával, a gazdaság fejlettsége a specialisták számával jellemezhető. A technológiák integrációja felértékelte az információ és a tudás státuszát, az információs műveltségnek, digitális írástudásnak kiemelt jelentősége lett a „digitalizálódott” munkakörökben, és szükségszerűen beépült az új nemzedékek oktatási programjaiba, köznevelési és szakképzési tanterveibe is.Az IKT, főként a hálózati technológia terjedésével a tanítási-tanulási folyamatok minden érdekeltjének szerepe változott, az elsajátítandó tartalom folyamatosan átstrukturálódik, megjelentek a digitális információs és tanulási források, módszerek. A Nemzeti Alaptanterv szerint, a digitális írástudás minden iskolatípusban fejlesztendő, csakúgy, mint a személyes, társas és egyéb kulcskompetenciák.A generációs különbségek és a digitális szakadék megjelenésének szignifikáns területe az oktatási-képzési rendszer, ahol egyébként a digitális írástudás megszerezhető. A legújabb netgeneráció azonban, az internet mellett, elemi IKT tudását főként a kortársaitól szerzi. Viszonylag könnyen eligazodik a virtuális térben, de annak felismerése, hogy a realitásban más képességekre is szüksége lesz, pl. érzelmi intelligencia és empátia, sok esetben nem történik meg.Az új, „digitális” környezetben a fiatalok szocializálása, támogatása a társadalmi felzárkózásban, a változó szakmai követelmények teljesítéséhez kellő tudás eredményes átadása, nemcsak a folyamatosan megújuló tananyagokra, hanem az adekvát módszerekre épül. Ez, az intézményektől, tanároktól – a tartalom-, és taneszköz korszerűsítéssel integráltan – újszerű, gyakorlati tanításszervezési megoldásokat, megközelítést igényel. Az oktatási rendszer társadalmi különbségeket mérséklő szerepének erősítése kiemelt jelentőséggel bír a felzárkózás területén, kiemelten fontos a hátrányos helyzetű tanulók oktatását segítő, iskolai karrierjét támogató módszerek, tartalmak kidolgozása.A Belügyi Tudományos Tanács jelenleg is folyó, <em>„Az X, Y és Z generáció jellemzőinek, tanulási stílusainak, stratégiáinak, információs műveltségének vizsgálata, adekvát tanulási környezet, generáció-specifikus oktatásmódszertan implementálása, különös tekintettel a rendészeti oktatási rendszerre 2018-2020”</em> c. kutatás célja és lényege a rendészeti képzési és továbbképzési rendszerben tanulóknak elektronikus tanulási környezet kialakítása, az oktatók számára pedig, adekvát oktatásmódszertan kidolgozása.A fenti, 2018-ban indított kutatás kiterjesztését és felgyorsítását a koronavírus-járványban bevezetett, tantermen kívüli, digitális munkarend érvénybe lépése különösen aktuálissá teszi. A jövő generáció szempontjából is, az egész társadalomban a versenyképesség egyik legfontosabb erőforrása a tudás. A nehéz helyzet most igazolja, hogy az oktatási intézmények fontos célja szellemi tulajdonnal kapcsolatos értékeinek feltérképezése, a felhalmozódó tudásbázis gondozása. Ehhez a tudásvagyont dokumentálni, rendszerezni, elérhetővé kell tenni, amelyhez az online tanítás és tanulás kínált lehetőséget.Az oktatási rendszerfejlesztés vonatkozásában indokolt egy ágazati stratégia kialakítása, oktatás-módszertani szempontból pedig, szükséges kidolgozni, ill. meglévő forrásokból, innovációkból, pályázati anyagokból indokolt összeállítani az „Online és offline módszerek” kurzus tematika és példatár anyagát, tudásbázis, e-kézikönyv, ill. e-learning formátumban.A fentiekre figyelemmel a Belügyi Tudományos Tanács pályázatot hirdet <em><strong>Online és offline tanítási-tanulási módszerek a belügyi ágazatban címmel</strong></em> – <strong>különös tekintettel rendészeti, vízügyi, közfoglalkoztatási, önkormányzati, társadalmi felzárkózási szakterületek, köznevelés, felsőoktatás és továbbképzés képzési szintjeire</strong>, annak érdekében,hogy írásra serkentse mindazokat, akik valamilyen módon érintettek, illetve érdekeltek a meghirdetett témakörökben.A pályázat meghirdetésének célja, hogy az állomány tagjai valamint a téma iránt érdeklődő szakemberek szakmai ismereteit és értékes gyakorlati tapasztalatait, véleményét és javaslatait megismerje.A pályaművek elsősorban az életszerű, valós problémára megoldást kínáló ötletek komplex megközelítéssel történő megoldásokat mutassanak be. A már folyó kutatásunk rendszerszemlélettel került kialakításra. A tervezés során, amikor még a koronavírus járványt nem ismertük, a humán teljesítményt támogató technológiai modellt (Human Performance Technology Model) választottuk. A modell kiinduló pontja, hogy a teljesítmény elégtelenségének több oka lehet, pl. ha a következők bármelyike hiányzik egy működő rendszerből: konzekvencia-felismerés, ösztönzés, jutalmazás; adat, információ és visszacsatolás; támogató környezet, erőforrások, eszközök; egyéni teljesítő-képesség; motiváció és elvárások; tudás és képesség. Ha ezeket az okokat azonosították, akkor meg lehet tervezni a megfelelő beavatkozást a probléma megoldására.II. A pályázat címe és témaköreiA pályázat címe:<em>Online és offline tanítási-tanulási módszerek a belügyi ágazatban</em>Pályaműveket az alábbi két témakörben lehet benyújtani:<strong><em>I. Online és offline tanítási-tanulási módszerek a gyakorlatban, azok hatékonysága, eredményessége</em> c. témakörhöz témajavaslatok (a teljesség igénye nélkül):</strong>-&nbsp;&nbsp; &nbsp;hagyományos és blended learning módszerek, tantárgyi példák;-&nbsp;&nbsp; &nbsp;e-, és m-learning szerkezetű megoldások, szakmódszertani példák;-&nbsp;&nbsp; &nbsp;az online tanítás és tanulás eredményes módszerei és eszközei, a digitális tankönyv;-&nbsp;&nbsp; &nbsp;interaktív foglalkozások, interaktív multimédia oktatóprogramok;-&nbsp;&nbsp; &nbsp;hagyományos demonstráció, audiovizuális és multimédiás szemléltetés;-&nbsp;&nbsp; &nbsp;az egyéni tanulás, gyakorlás és alkalmazás irányítása és segítése digitális taneszközökkel;-&nbsp;&nbsp; &nbsp;az önálló tanulás, csoportmunka ellenőrzése és értékelése digitális eszközökkel;-&nbsp;&nbsp; &nbsp;modellezés, virtuális laboratórium, vizuális animáció, számítógépes szimuláció;-&nbsp;&nbsp; &nbsp;a szemléltetés új formái, virtuális és kiterjesztett valóság;-&nbsp;&nbsp; &nbsp;hagyományos és internetes közgyűjtemények, forrásközpontok, tudástárak integrálása.-&nbsp;&nbsp; &nbsp;elméleti és gyakorlati tárgyak IKT-ra alapozott távoktatási lehetőségei és korlátai;-&nbsp;&nbsp; &nbsp;digitális taneszközök és módszerek hosszabb távú beválásának vizsgálata;-&nbsp;&nbsp; &nbsp;a digitális tanári és tanulói kompetenciák, generációs eltérések;-&nbsp;&nbsp; &nbsp;az elektronikus tananyagfejlesztés humán feltételrendszere;-&nbsp;&nbsp; &nbsp;az értelmi, érzelmi és tevékenységi kompetenciafejlesztés és az IKT összefüggései;-&nbsp;&nbsp; &nbsp;a művészetterápia szerepe és alkalmazási lehetőségei az online térben az úgynevezett „tanult tehetetlenség” leküzdésére;-&nbsp;&nbsp; &nbsp;a közoktatásban tanulók családi háttere és az online oktatás;-&nbsp;&nbsp; &nbsp;a társadalmi elfogadottság kérdései;-&nbsp;&nbsp; &nbsp;társadalmi befogadást célzó, elősegítő tartalmak kidolgozása, hatékonyságuk vizsgálati lehetőségei;-&nbsp;&nbsp; &nbsp;hátrányos helyzetű tanulók bevonása, digitális egyenlőtlenségek csökkentése;-&nbsp;&nbsp; &nbsp;digitális megoldások alkalmazása a drogprevenció, az ártalomcsökkentés és az ismeretterjesztés területén;-&nbsp;&nbsp; &nbsp;a személyes adatok LMS keretben történő felhasználásának adatvédelmi kérdései;-&nbsp;&nbsp; &nbsp;oktatói minimum követelmények, otthoni és intézményi e- tanulási környezet javaslatok.-&nbsp;&nbsp; &nbsp;az oktatói munka mennyiségének reális mérésére alkalmas módszerek kialakítása az online oktatás tananyag kidolgozásra és személyesebb konzultációra épülő környezetében;-&nbsp;&nbsp; &nbsp;számonkérésekhez olyan kérdésfeltevési módszerek gyűjtése, melyekre a válasz objektíven értékelhető, viszont nehéz a weben (csaló céllal) rákeresni;-&nbsp;&nbsp; &nbsp;hosszú távon is skálázható megoldás a tanárok folyamatos tanulására, amely mint feléjük támasztott szakmai elvárás és kötelezettség, nem várható el saját finanszírozású, munkaidőn kívüli tevékenységként;-&nbsp;&nbsp; &nbsp;a jogi háttér kialakítása ahhoz, hogy online kurzusok (hitelt érdemlő) elvégzését, mint közép- vagy felsőoktatási tanulmányokat el lehessen fogadtatni. Ez megnyithatná a lehetőséget arra, hogy középiskolák online kurzusok formájában (megfelelő személyes konzultációval támogatva) tanítsanak erre alkalmas tantárgyakat, például fakultációkat.<em>II. Az online és offline tanítási-tanulási módszerek informatikai/technológiai háttere </em>című témajavaslatok (a teljesség igénye nélkül):-&nbsp;&nbsp; &nbsp;személyazonosság ellenőrzése és a csalások kiszűrése online számonkérések esetén;-&nbsp;&nbsp; &nbsp;országos kérdésbank létrehozásának és megosztásának technikai megoldása, ahol feladatgyűjtemények, házi feladatok, vizsgasorok oszthatók meg (1) azok automatikus ellenőrzést lehetővé tévő megoldásaival, (2) tantárgy, témakör, évfolyam és készítő szerint rendszerezve, (3) a legelterjedtebb e-learning rendszerekbe, pl. Moodle, importálható formában. Fontos szempont továbbá, hogy a feladatokat a tanári közösség kollaboratív (és így országos szintre skálázható) jelleggel tudja minősíteni, például a már bevált és hibátlan feladatok felpontozásával, ajánlásával, esetleges javítási javaslatok írásával;-&nbsp;&nbsp; &nbsp;a tanárok, tanítók folyamatos továbbképzését és támogatását lehetővé tévő tudásmegosztó portál kialakítása, mely hatékonyabb és kereshetőbb a szokásos facebook csoportoknál és youtube csatornáknál;-&nbsp;&nbsp; &nbsp;országos szintű, kollaboratívan működő rendszerező és ajánló rendszer kialakítására a világhálón elérhető demonstrációs és egyéb oktatást támogató anyagok megosztására.III. A pályázók köreA pályázaton természetes – kutatók, fejlesztők, oktatók – személyek vehetnek részt. Pályázni egyénileg vagy kollektív munkával, egy vagy több magyar nyelvű, eddig még nem publikált, máshová be nem nyújtott tanulmánnyal lehet.IV. A pályamű benyújtásának feltételei<strong>A pályázatok benyújtásának módja: </strong>kizárólag elektronikus úton, a Belügyi Tudományos Tanács ezen pályázati felületén.A pályázat feltöltésének határideje: 2020. október 1. 24:00A pályázat elbírálásának határideje: 2020. november 15.<strong>Kizárólag a határidőig véglegesített, beadott pályaművek kerülnek elbírálásra/befogadásra!A pályaművek anonimitásának garantálása érdekében:</strong>-&nbsp;&nbsp; &nbsp;A pályaművön annak címén és a jeligén kívül egyéb, a pályázó(k) személyének azonosítására alkalmas adat, jelölés nem szerepelhet!-&nbsp;&nbsp; &nbsp;A pályázati felületen pályázat benyújtására csak bejelentkezés nélkül van lehetőség. Amennyiben mégis bejelentkezett, a rendszer által generált hibaüzenet fog megjelenni a pályázat benyújtásakor. Kérjük, hogy ebben az esetben jelentkezzen ki, és így töltse fel pályázatát az anonimitás biztosítása érdekében.-&nbsp;&nbsp; &nbsp;A pályázat sikeres beadásának tényéről (mivel a pályázóra vonatkozó személyes adat nem kerül a pályázat beadása során rögzítésre) a pályázati felületen tájékozódhat, ahol valamennyi beadott pályázat jeligéje olvasható. Kérjük, hogy olyan jeligét válasszon, amely ezen a listán nem szerepel.V. A pályázat elvárt elemei-&nbsp;&nbsp; &nbsp;A pályamű jeligével ellátva (a jelige ne legyen alkalmas a szerző(k) kilétének azonosítására);-&nbsp;&nbsp; &nbsp;a pályamű rövid tartalmi ismertetése maximálisan 1 (azaz egy) gépelt oldal terjedelemben;-&nbsp;&nbsp; &nbsp;nyilatkozat, amelyben a szerző nyilatkozik arról, hogy a pályamű teljes egészében a saját szellemi terméke;-&nbsp;&nbsp; &nbsp;a személyes adatok kezelésére vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat.VI. A pályázat formai követelményei-&nbsp;&nbsp; &nbsp;<strong>A pályázatok terjedelme</strong> nem kötött, de a törzsanyag (mellékletek nélkül) lehetőleg <strong>minimum 1, maximum 3 szerzői ív között</strong> mozogjon (egy szerzői ív 21 gépelt oldal, 1 oldal A/4 méret, 32 sor, soronként 62 leütés, a bal szélén 4 cm-es, jobb szélen 2,5 cm-es margóval számolva).<strong>Absztrakt</strong>Az absztrakt (összefoglalás) nem haladhatja meg a 800 karaktert (szóközökkel együtt). Az absztraktot magyarul és angolul kell elkészíteni, utóbbi a cikk címét is tartalmazza. A két absztrakt tartalmilag nem térhet el egymástól.3-4 kulcsszót kérünk föltüntetni az összefoglaló/abstract alatt – magyarul is, angolul is.<strong>Tagolás, kiemelés</strong>A tanulmány szövegét sorszám nélküli alcímek révén lehet tagolni.Szöveg közbeni kiemelésként kizárólag dőlt betű alkalmazható; félkövér betű, ritkítás és aláhúzás tehát nem.<strong>Táblázatok, ábrák, képek</strong>A táblázatokat arab számokkal kell megszámozni, és mindegyiket világos, szövegkörnyezet nélkül is érthető, a táblázat fölött elhelyezett címmel kell ellátni. A táblázat forrása, illetve egyéb megjegyzések a táblázat alatt szerepelnek, kisméretű betűkkel.Az ábrákra hasonló elvárások vonatkoznak, mint a táblázatokra, de a címek az ábrák alá kerülnek.A diagramokat tartalmazó ábrák alapjául szolgáló adatokat (táblázatokat) külön Excel-fájlban kérjük.Képeket (fényképeket) tartalmazó ábrákat önálló grafikus fájl(ok)ban (tehát nem a Word-dokumentumba ágyazva) kell mellékelni. Megengedett fájlformátumok: JPEG (.jpg, .jpeg, .jpe, .jif, .jfif, .jfi), PNG, BPM. Felbontás: 300–600 dpi. A tanulmány szövegébe a képek számozott helye és címe kerül.Hivatkozás a szövegbenA tanulmány szövegén belül egy műre a szerző(k) vezetéknevével és a hivatkozott mű megjelenésének évszámával (mindkettő <em>dőlt betűs</em>) kell hivatkozni, zárójelben.Egy szerző esetén:<em>(Ball 2002)</em>Két vagy három szerző esetén a szerzők vezetéknevét szóköz nélkül, nagykötőjellel választjuk el.<em>(Graham &amp; Robinson 2004)(Owen, Bessant &amp; Heintz 2013)</em>Háromnál több szerző esetén csak az első nevét tüntetjük fel:<em>(Ball et al. 2002)</em>Több szerzőre való hivatkozáskor egy zárójelen belül a különböző szerzőket pontosvesszővel választjuk el egymástól, és abc-sorrendbe rakjuk.Korábbi kutatások <em>(Bourdieu 1990a, 1990b; Graham–Robinson 2004; Kontler 2002, 2003)</em>Idézet esetén az idézett szövegrész oldalszámát is meg kell adni.<em>(Kontler 2002: 479)(Graham–Robinson 2004: 33)(Ball et al. 2002: 19–20)</em>Amennyiben a szerző neve a szöveg része, úgy a tanulmány megjelenésének évét zárójelben közvetlenül a szerző nevét követően jelezzük.Az elemzések közül Bíró <em>(2009) </em>és Csapó <em>(2015a, 2015b) </em>munkáit lehetne kiemelni.Ritkán az is előfordulhat, hogy mind a szerző neve, mind a hivatkozott évszám a szöveg szerves részét képezi. Ilyenkor nincs szükség külön zárójeles hivatkozásra.Az OECD 2014-ben kiadott <em>Measuring Innovation in Education: A New Perspective: Educational Research and Innovation</em> című anyagaA szövegben megjelölt hivatkozások mindegyikének szerepelnie kell az irodalomjegyzékben. Ne szerepeljen az irodalomjegyzékben olyan tanulmány, amelyre a szövegben nincs hivatkozás. Az irodalomjegyzéket abc-sorrendben kell szerkeszteni. Ugyanazon szerző(k) különböző művei a megjelenés sorrendjében kövessék egymást.Az irodalomjegyzék elkészítésekor a következő általános szabályok követendőek:Kiskapitális betűkkel írjuk a szerzők vezetéknevét és keresztnevének monogramját (külföldi szerző esetén a kettőt vessző választja el). Több szerző esetén az egyes szerzők neve közé szintén vessző kerül, az utolsó előtt viszont egy ’&amp;’ szerepel. Dőlt kisbetűkkel szedjük a könyv címét, illetve folyóiratcikk esetén a tanulmányt közreadó folyóirat címét. Szerkesztett kötetben vagy folyóiratban megjelent tanulmány címe viszont nem dőlt. Utóbbiaknál a hivatkozások végén meg kell adni az oldalszámokat is. Az oldalszámok elé egy ’pp.’ rövidítés kerül. Szerkesztett kötetet a szerkesztő(k) neve után zárójelbe tett ’ed.’ vagy ’eds’ rövidítéssel jelezzük. Ugyanez a zárójel tartalmazza a kötet megjelenésének évét is.<strong>Folyóiratcikk</strong>BŐGEL GY. (2008) A SCHUMPETERI „TEREMTŐ ROMBOLÁS” MÓDJAI AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS IPARBAN. KÖZGAZDASÁGI SZEMLE, VOL. 55. NO. 4. PP. 344–360.<strong>Könyv</strong>SCHUMPETER, J. A. (1980) A gazdasági fejlődés elmélete. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.ARCHIBUGI, D. &amp; LUNDVALL, B.-Å. (eds 2002) The Globalizing Learning Economy. Oxford, Oxford University Press.<strong>Tanulmánykötetben megjelenő írás</strong>GOLNHOFER E. (2003) A tanuló. In: Falus I. (ed.) Didaktika - Elméleti alapok a tanítás tanulásához. pp. 38–56.BESSANT, J. (2013) Innovation in the Twenty-first Century. In: R. OWEN, J. BESSANT &amp; M. HEINTZ (eds) Responsible Innovation. Managing the Responsible Emergence of Science and Innovation in Society. Chichester, John Wiley &amp; Sons. pp. 1–25.Web-címeknélKAMPIS GY. (2013) A hazai felsőoktatás kutatási szerkezetelemzése. Petabyte Kft. &amp; Oktatási Hivatal. https://www.oktatas.hu/felsooktatas/projektek/tamop721_eszafejl/projekth... [Letöltve: 2019. 04. 05].VII. A pályázat elbírálása, díjazásaA pályaművek elbírálásakor lényeges szempont a megadott témakörhöz való kötődés, a következtetések és javaslatok gyakorlati alkalmazhatósága, valamint a feldolgozás igényessége (A feldolgozás igényessége alatt a vonatkozó téma szakirodalmának ismerete, annak alkotó módon való alkalmazása, új szakmai tudományos ismeretek, összefüggések, módszerek és eljárások megfogalmazása, kidolgozása érthető.). Elvárás továbbá az is, hogy a dolgozat tartalmilag és formailag rendszerezett, logikus felépítésű legyen, a végén összefoglalást is tartalmazzon, amelyben szerepelnie kell az innovációs javaslatok alkalmazásának és/vagy hasznosításának is.A bírálati folyamat két részből áll. Az első részben az online pályázati felületen a téma tudományos és szakmai elismertségű szakértő bírálók pontozzák és szövegesen értékelik a benyújtott jeligés, anonim pályázatokat. Ezt követően a Belügyi Tudományos Tanács elnöke által felkért bizottság a bírálók értékelése alapján dönt a díjazásról.A pályázatokat bíráló bizottság fenntartja a jogot, hogy a formai követelményeknek meg nem felelő pályaműveket nyomós okból – pl. a pályázó(k) személyének azonosítására alkalmas adatok pályaművön történő szerepeltetése miatt – kizárja a bírálati eljárásból.A pályázatra beérkező tanulmányok közül a bíráló bizottság témánként az első három helyezettet pénzjutalomban részesíti, valamint különdíjat adományozhat.Első díj témánként: 300.000.- Ft (bruttó)Második díj témánként: 200.000.- Ft (bruttó)Harmadik díj témánként: 150.000.- Ft (bruttó)Különdíj témánként: 100.000.- Ft (bruttó)VIII. EredményhirdetésA pályázat bírálati szakaszának lezárulásáról az online pályázati felületen történik a tájékoztatást. Ekkor a pályázó belép, vagy ha eddig nem tette meg, regisztrál az online pályázati felületen, a jelige és a megadott titkos kód segítségével azonosítja magát, majd ezt követően megtekintheti pályázatának eredményét. Az online pályázati felületen történik tájékoztatás a díjátadó pontos időpontjáról és helyszínéről is.A pályázati díjak átadására a Belügyi Tudományos Tanács – az MTÜ 2020 belügyi fejezet ünnepi zárásaként megrendezett – ülésen kerül sor.A pályázó a pályamű benyújtásával tudomásul veszi, hogy annak díjazása esetén a felhasználási jogok a Belügyminisztériumot illetik meg.A Belügyi Tudományos Tanács fenntartja a jogot, hogy a díjakat az egyes eredménykategóriákban ne adja ki, vagy megosztott díjazást alkalmazzon.A legjobb pályaművek <em>Scientia et Securitas</em> című szerkesztett, lektorált online folyóiratban kerülnek publikálásra.A pályázattal kapcsolatos további információt a Belügyminisztérium, Tudománystratégiai és –koordinációs Főosztály főosztályvezetője, a Belügyi Tudományos Tanács titkára, Dr. Sabjanics István a titkar@bm-tt.hu e-mail címen ad.A Belügyi Tudományos Tanács minden pályázónak eredményes munkát kíván!Budapest, 2020. áprilisDr. Felkai LászlóBelügyminisztériumközigazgatási államtitkárBelügyi Tudományos TanácselnökA pályázati felhívás aláírt anyaga <a href="/sites/default/files/btt_tudomanyos_palyazat_2020_palyazati_felhivas_alairt.pdf">ide kattintva</a> letölthető.

Benyújtási határidő: 
csütörtök, október 1, 2020