Aktuális migrációs kihívások kezelése az elmúlt 10 év tükrében

A Belügyi Tudományos Tanács

pályázati felhívása

(A pályázati felhívás aláírt változata INNEN letölthető).

I. A pályázat preambuluma

A nagy népmozgások korát éljük. Az ENSZ becslései szerint napjainkban mintegy 300 millió ember él születési országán kívül, miközben – valószínűleg először a történelemben – meghaladja a 100 millió főt azoknak a száma, akik különböző kényszerek – háborúk, természeti katasztrófák, vallási vagy politikai üldöztetés – hatására menekültek el otthonaikból és kerestek menedéket hazájukon belül vagy kívül, akár szomszédos országokban vagy más régiókban.

Az Európai Unió és tagállamai 2013 óta folyamatosan szembesülnek a szomszédos keleti és déli régiókból érkező irreguláris migránsok jelentette kihívással. Emberek milliói érkeztek: egy részük háborúk, mások vallási vagy politikai üldöztetés elől menekülve, megint mások csak azért, mert Európa gazdasági előnyeit és lehetőségeit akarták megtapasztalni. Emellett bizonyos országok – például Belarusz – a migrációra a hibrid hadviselés egyik eszközeként tekintenek.

A számokat tekintve a tömeges és ellenőrizetlen migráció hatalmas terhet jelent az európai jóléti államok számára, az újonnan érkezettek integrációja pedig számos további kihívást vet fel az érintett országokban. A migráció így rövid időn belül a politikai viták központi kérdésévé vált, és erre az összetett problémára a különböző politikai erők és csoportok a saját érdekeik mentén próbálnak megoldást találni. Az Európát körülvevő, úgynevezett „kapuőr” államokkal (Líbia, Egyiptom, Tunézia) megkötött kétoldalú megállapodások, valamint a Migrációs és Menekültügyi Paktum jelzik, hogy a migráció továbbra is problémát jelent az EU tagállamai számára. A migráció kérdéskörének eltérő megközelítése, ezáltal pedig a migrációs válság megoldására vonatkozó, egymástól számos tekintetben eltérő javaslatok szorosan kapcsolódnak az Unió jövőjéről szóló vitához.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) jelentése szerint az Európai Unió külső határain az irreguláris határátlépések észlelt száma 2023-ben 18%-kal, közel 380 000 főre emelkedett, megközelítve a 2016. év azonos időszakában mért értéket. Az irreguláris migráció jelenségére a legtöbb állam különböző határvédelmi intézkedésekkel reagált, azonban ezek hatására a transznacionális szervezett bűnözés, ezen belül pedig az embercsempész-csoportok tevékenysége is megerősödött.

A globális migrációs folyamatok hatásai Magyarországon is jól érzékelhetőek. Hazánk déli, Szerbiával közös határszakaszán közvetlenül tapasztalhatjuk meg a nyugat-balkáni útvonalon jelentkező kihívásokat. Az irreguláris migráció jelentős mértékben átalakította a magyar migrációs politikát, jogi, határvédelmi és nyomozati szempontból egyaránt. Az irreguláris migráció és az ahhoz köthető biztonsági kihívások az ország jogrendszerében is további komoly változásokat idéztek elő, amelyek a Paktum elfogadásával tovább folytatódhatnak.

A fentiekre figyelemmel a Belügyi Tudományos Tanács pályázatot hirdet „Aktuális migrációs kihívások kezelése az elmúlt 10 év tükrében” témakörben annak érdekében, hogy írásra ösztönözze mindazokat, akik valamilyen módon érintettek, illetve érdekeltek a meghirdetett témakörökben.

A pályázat meghirdetésének célja, hogy a rendvédelmi szervek munkatársainak véleményét, valamint a téma iránt érdeklődő szakemberek szakmai ismereteit és értékes gyakorlati tapasztalatait, véleményét és javaslatait megismerje, majd pedig a gyakorlatban hasznosítsa.

A pályázat kiváló lehetőséget nyújt a témakörrel foglalkozó kormányzati szervek, nem kormányzati szervek, illetve kutatók számára, hogy kutatásaikkal és ismereteikkel hozzájáruljanak a migráció kérdéskörének alaposabb megismeréséhez.

Kérjük, hogy a pályaművek elsősorban az életszerű, valós problémákra megoldást kínáló ötletek rendszerszemléletű megközelítéssel történő megoldásait mutassák be.

II. A pályázat címe és témakörei

Aktuális migrációs kihívások kezelése az elmúlt 10 év tükrében

Pályaműveket az alábbi két témakörben lehet benyújtani:

1. Új, innovatív megoldások, a migráció kezelésének alternatívái az Európai Unió külső dimenziójában

Témajavaslatok, kérdéskörök (a teljesség igénye nélkül):

  • „Okos” technológiai megoldások alkalmazási lehetőségei a migráció kezelésében;
  • UAV-k alkalmazásának innovatív felhasználási lehetőségei a migráció kezelésében;
  • A mesterséges intelligencia felhasználási lehetőségei a migráció kezelésében;
  • A migráció kezelése során alkalmazható digitális megoldások;
  • A migráció munkavégzésre gyakorolt hatása, a munkavégzésben felmerülő adminisztratív feladatok automatizálását, adminisztratív terhek csökkentését szolgáló fejlesztések;

2. Az illegális migráció elleni fellépés lehetséges rendészeti válaszai

Témajavaslatok, kérdéskörök (a teljesség igénye nélkül):

  • Határrendészeti válaszok az illegális migráció elleni küzdelemben;
  • Bűnügyi, bűnüldözési (felderítés, új technológiák alkalmazása, follow the money) válaszok, fejlesztések az illegális migráció elleni küzdelemben;
  • Határrendészeti és bűnüldözési célú robotikai és rádiótechnikai fejlesztések;
  • Az innováció és a mélységi ellenőrzés, a mélységi ellenőrzés során alkalmazható innovatív eszközök, technológiák;
  • Videó- illetve képi elemzésen alapuló rendészeti célú innovációk és az illegális / tömeges migráció elleni hatékony fellépés;
  • Informatikai rendszerek technológiai fejlesztésében rejlő lehetőségek az illegális migráció elleni fellépés területén;
  • Okos, intelligens határőrizet lehetséges fejlesztési irányai;

További felmerülő kérdések, témák fogalmazhatóak meg a pályázat tárgyát illetően, például:

  • A nemzeti ellenálló képesség fokozásának lehetőségei a belügyi ágazatban;
  • A nyugat-balkáni tranzitállamok migrációs politikái
  • Az észak-afrikai és közel-keleti államok migrációs szerepe
  • A migráció externalizációjának kérdései
  • A Migrációs és Menekültügyi Paktumra adható lehetséges magyar rendészeti és idegenrendészeti válaszok
  • Az embercsempész csoportok működése és az ellenük való fellépés lehetőségei
  • A közösségi média használata az irreguláris migrációs folyamatokban
  • Az integrált határigazgatás külső dimenzióiban rejlő lehetőségek

III. A pályázók köre

A pályázaton természetes személyek vehetnek részt. Pályázni egyénileg vagy kollektív munkával, egy vagy több magyar nyelvű, eddig még nem publikált, máshová be nem nyújtott tanulmánnyal lehet.

IV. A pályamű benyújtásának feltételei

A pályázatok benyújtásának módja: kizárólag elektronikus úton, a Belügyi Tudományos Tanács online pályázati felületén, http://palyazat.bm-tt.hu/ oldalon.

A pályázat feltöltésének határideje:                          2024. október 1. 24:00

A pályázat elbírálásának határideje:                          2024. november 15.

Kizárólag a határidőig véglegesített, beadott pályaművek kerülnek befogadásra/ elbírálásra!

A pályaművön annak címén és a jeligén kívül egyéb, a pályázó személyének azonosítására alkalmas adat, jelölés nem szerepelhet! Ez automatikus kizárást von maga után.

A pályázati felületen pályázat benyújtására csak bejelentkezés nélkül van lehetőség. Amennyiben mégis bejelentkezett, a rendszer által generált hibaüzenet fog megjelenni a pályázat benyújtásakor. Kérjük, hogy ebben az esetben jelentkezzen ki, és így töltse fel pályázatát az anonimitás biztosítása érdekében.

A pályázat sikeres beadásának tényéről (mivel a pályázóra vonatkozó személyes adat nem kerül a pályázat beadása során rögzítésre) a pályázati felületen tájékozódhat, ahol valamennyi beadott pályázat jeligéje olvasható.

Kérjük, hogy olyan jeligét válasszon, amely ezen a listán nem szerepel.

V. A pályázat elvárt elemei

  • jeligével ellátott pályamű (a jelige ne legyen alkalmas a szerző kilétének azonosítására);
  • a pályamű rövid tartalmi ismertetése maximálisan 1 (azaz egy) gépelt oldal terjedelemben;
  • nyilatkozat, amelyben a szerző – a Belügyi Tudományos Tanács online pályázati felületén – nyilatkozik arról, hogy a pályamű teljes egészében a saját szellemi terméke;
  • a személyes adatok kezelésére vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat, amely szintén a Belügyi Tudományos Tanács online pályázati felületén található.

VI. A pályamű formai követelménye

  • A pályamű terjedelme nem kötött, de a törzsanyag (mellékletek nélkül) lehetőleg minimum 1, maximum 3 szerzői ív[1] között mozogjon.
  • A szövegszerkesztés során a Times New Roman betűtípust kérjük alkalmazni.
  • A pályamű lehetőség szerint tartalmazzon bevezető, tárgyalási/kifejtő/ vizsgálati szakaszt, majd összefoglalást.
  • A címfokozatokat jelöljük decimális számozással, legfeljebb három szintig (pl. 1.1.2.). Szükség esetén ez alatt is használhatunk alcímet, külön számozás nélkül. A szövegben a címeket emeljük ki félkövér szedéssel és nagyobb betűmérettel, illetve hagyjunk előttük - utánuk üres sor.

Hivatkozás a szövegben

  • A tanulmány szövegén belül egy műre a szerző(k) vezetéknevével és a hivatkozott mű megjelenésének évszámával kell hivatkozni, vessző nélkül, zárójelben.
    • Egy szerző esetén: (Ball 2002)
    • Két vagy három szerző esetén a szerzők vezetéknevét szóköz nélkül, nagykötőjellel választjuk el: (Graham–Robinson 2004), (Owen­–Bessant–Heintz 2013)
    • Háromnál több szerző esetén csak az első szerző nevét tüntetjük fel, illetve az et al. kifejezést: (Ball et al. 2002)
  • Több szerzőre való hivatkozáskor egy zárójelen belül a különböző szerzőket pontosvesszővel választjuk el egymástól és abc-sorrendbe rakjuk:

„Korábbi kutatások (Ball et al. 2002; Bourdieu 1990a, 1990b; Graham–Robinson 2004; Kontler 2002, 2003; Nill 1998; Sullivan 2009)…”

  • Idézet esetén az idézett szövegrész oldalszámát is meg kell adni az évszámot követő kettőspont után. Pl.: (Kontler 2002: 479), (Graham–Robinson 2004: 33), (Ball et al. 2002: 19–20)
  • Amennyiben a szerző neve a szöveg része, úgy a tanulmány megjelenésének évét zárójelben közvetlenül a szerző nevét követően jelezzük:

„Az elemzések közül Bíró (2009) és Csapó (2015a, 2015b, 2016) munkáit lehetne kiemelni.”

  • Az is előfordulhat, hogy mind a szerző neve, mind a hivatkozott évszám a szöveg szerves részét képezi. Ilyenkor nincs szükség külön zárójeles hivatkozásra:

„Az OECD 2014-ben kiadott Measuring Innovation in Education: A New Perspective: Educational Research and Innovation című anyaga…”

  • A szövegben megjelölt hivatkozások mindegyikének szerepelnie kell az irodalomjegyzékben. Ne szerepeljen az irodalomjegyzékben olyan tanulmány, amelyre a szövegben nincs hivatkozás.

Irodalomjegyzék

Az irodalomjegyzék elkészítésekor a következő általános szabályok követendőek:

  • Az irodalomjegyzéket vezetéknév szerinti alfabetikus (abc)-sorrendben kell szerkeszteni.
  • Amely közleménynek van DOI azonosítója, azt az adott közleménynél fel kell tüntetni, az elektronikus és a nyomtatott példánynál is. (Az irodalomjegyzék ellenőrzéséhez az alábbi keresőket ajánljuk: http://search.crossref.org/ (egyszerű, egymezős kereső, de pontos keresésre nem ad lehetőséget); http://www.crossref.org/guestquery/ (pontosabb találatokat eredményező kereső, lehet pl. szerzőre, címre keresni); https://doi.crossref.org/simpleTextQuery (szabadszavas kereső, akár az egész irodalomjegyzék bemásolható egy keresésbe).)
  • Ugyanazon szerző különböző művei a megjelenés sorrendjében kövessék egymást, kezdve a legfrissebb művel, haladva a legrégebbi felé. Ha egy szerzőtől ugyanazzal az évszámmal több mű is szerepel, akkor teszünk egy kisbetűt az évszám után folytatólagosan: (2012a) (2012b).
  • A szerző(k) megnevezésénél a vezetéknév mellett a keresztnév kezdőbetűje kerül feltüntetésre. A vezetéknevet és a keresztnevet vessző választja el egymástól.
  • Több szerző esetén az egyes szerzők neve közé nagykötőjel kerüljön.
  • A szerző(k) neve után zárójelbe kerüljön a megjelenés éve.
  • Dőlt kisbetűkkel szedjük a könyv címét, illetve folyóiratcikk esetén a tanulmányt közreadó folyóirat nevét.
  • Szerkesztett könyveknél, folyóiratoknál és egyéb közleménynél a hivatkozások végén meg kell adni az oldalszámokat is. Az oldalszámok elé egy ’pp.’ rövidítés kerüljön.
  • Szerkesztett kötetet a szerkesztő(k) neve után zárójelbe tett (szerk.) vagy (ed.) vagy (eds.) rövidítéssel jelezzük.
  • Konferenciaelőadásoknál az előadás címét dőlt kisbetűkkel kell írni, majd utána megjelölni a konferencia pontos címét, helyét és idejét.
  • Internetes hivatkozásoknál a link után szögletes zárójelben szerepeljen a letöltés dátuma.

Példák:

Folyóiratcikk

Bőgel, Gy. (2008) A schumpeteri „teremtő rombolás” módjai az infokommunikációs iparban. Közgazdasági Szemle, Vol. 55. No. 4. pp. 344–360.

Angyal, M.Petrétei, D. (2019) Az Interpol DVI-protokoll-adaptációjával a hazai áldozatazonosítás fejlesztésének útján. Nemzetbiztonsági Szemle, 7. (2019a)/1. pp. 3–17. doi: 10.32561/nsz.2019.1.1 http://real.mtak.hu/104231/1/NBSZ_2019_1_01_AngyalM-PetreteiD.pdf  [Letöltve: 2021.01.15.].

Taylor, M. (2020). Personality Styles: Why They Matter in the Workplace. Economic Alternatives, Issue 1. pp. 148–163. doi: 10.37075/EA.2020.1.08

https://www.unwe.bg/doi/eajournal/2020.1/EA.2020.1.08.pdf  [Letöltve: 2020.12.28.].

Könyv

Schumpeter, J. A. (1980) A gazdasági fejlődés elmélete. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

Graysmith, R. (1976) Zodiac. New York, Berkley Books.

Archibugi, D.Lundvall, B. Å. (2002) The Globalizing Learning Economy. Oxford, Oxford University Press.

Szerkesztett kötetben megjelenő írás

Golnhofer, E. (2003) A tanuló. In: Falus, I. (szerk.) Didaktika - Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. pp. 38–56.

https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_519_42498_2/ch03.html [Letöltve: 2021.01.14.].

Katona, T. (2012) Gondolatok a hazugságvizsgálatról az Emberi Jogok Európai Egyezményének tükrében. In: Juhász, Zs.–Nagy, F.–Fantoly, Zs. (szerk.) Ünnepi kötet Dr. Cséka Ervin professzor 90. születésnapjára. Szeged, SZEK Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. pp. 261–274.

http://acta.bibl.u-szeged.hu/29267/1/juridpol_074_261-274.pdf [Letöltve: 2020.12.18.].

Bessant, J. (2013) Innovation in the Twenty-first Century. In: Owen, R.–Bessant, J.–Heintz, M. (eds.) Responsible Innovation. Managing the Responsible Emergence of Science and Innovation in Society. Chichester, John Wiley & Sons. pp. 1–25. doi: 10.1002/9781118551424.ch1

Konferencia előadások

Kovács, M. (2006) Lázadás a rendszerigazolás ellen: a nemi status quo elutasítása. Előadás a Magyar Pszichológiai Társaság XVII. Országos Tudományos Nagygyűlésén. Budapest, 2006. május 25–27.

Internetes hivatkozás

Kampis, Gy. (2013) A hazai felsőoktatás kutatási szerkezetelemzése. Petabyte Kft. – Oktatási Hivatal. https://www.oktatas.hu/felsooktatas/projektek/tamop721_eszafejl/projekthirek/hazai_tudomanymetriai_felmeres/ [Letöltve: 2019.04.05.].

Marketing Charts (2018) 3 Interesting Stats on Youths’ Emerging Video Viewing Methods.

https://www.marketingcharts.com/digital/video-105344 [Letöltve: 2020.12.09.].

VII. A pályázat elbírálása, díjazása

A pályaművek elbírálásakor lényeges szempont a megadott témakörhöz való kötődés, a következtetések és javaslatok gyakorlati alkalmazhatósága, valamint a feldolgozás igényessége. Elvárás továbbá az is, hogy a dolgozat tartalmilag és formailag rendszerezett, logikus felépítésű legyen, a végén összefoglalást is tartalmazzon, amelyben szerepelnie kell az innovációs javaslatok alkalmazásának és/vagy hasznosításának is.

A bírálati folyamat két részből áll. Az első részben az online pályázati felületen a téma tudományos és szakmai elismertségű szakértői bírálók pontozzák és szövegesen értékelik a benyújtott jeligés, anonim pályázatokat. Ezt követően a Belügyi Tudományos Tanács elnöke által felkért bizottság a bírálók értékelése alapján dönt a díjazásról.

A pályázatokat bíráló bizottság fenntartja a jogot, hogy a formai követelményeknek meg nem felelő pályaműveket nyomós okból – pl. a pályázó személyének azonosítására alkalmas adatok pályaművön történő szerepeltetése miatt – kizárja a bírálati eljárásból.

A pályázatra beérkező tanulmányok közül a bíráló bizottság témánként az első három helyezettet pénzjutalomban részesíti, valamint különdíjat adományozhat.

Első díj témánként:                600.000.- Ft (bruttó)

Második díj témánként:         300.000.- Ft (bruttó)

Harmadik díj témánként:       200.000.- Ft (bruttó)

Különdíj témánként:              200.000.- Ft (bruttó)

VIII. Eredményhirdetés

A pályázat bírálati szakaszának lezárulásáról a pályázók a Belügyi Tudományos Tanács online pályázati felületén kapnak tájékoztatást. Ekkor a pályázó belép, vagy ha eddig nem tette meg, regisztrál az online pályázati felületen, a jelige és a megadott titkos kód segítségével azonosítja magát, majd ezt követően megtekintheti pályázatának eredményét. A fent említett két felületen adunk tájékoztatást a díjátadó pontos időpontjáról és helyszínéről is.

A pályázó a pályamű benyújtásával tudomásul veszi, hogy annak díjazása esetén a felhasználási jogok a Belügyi Tudományos Tanácsot illetik meg.

A Belügyi Tudományos Tanács fenntartja a jogot, hogy a díjakat az egyes eredménykategóriákban ne adja ki, vagy megosztott díjazást alkalmazzon.

A pályázati díjak átadására a Belügyi Tudományos Tanács – az MTÜ 2024 belügyi fejezet ünnepi zárásaként megrendezett – ülésen kerül sor.

A legjobb pályaműveket – függetlenül attól, hogy értek-e el helyezést – a Belügyi Tudományos Tanács szerkesztett formában, a Rendvédelem című online folyóiratában közölni kívánja.

A pályázattal kapcsolatos további információt a Tudománystratégiai és -koordinációs Főosztály munkatársai a tudomanystrategia@bm.gov.hu e-mail címen nyújtanak.

A Belügyi Tudományos Tanács minden pályázónak eredményes munkát kíván!

Budapest, 2024. április

Dr. Felkai László

Belügyminisztérium
közigazgatási államtitkár
Belügyi Tudományos Tanács
elnök

 

[1] 1 szerzői ív: 40 000 karakter, a szóközöket is beleértve.

[2] A feldolgozás igényessége alatt a vonatkozó téma szakirodalmának ismerete, annak alkotó módon való alkalmazása, új szakmai tudományos ismeretek, összefüggések, módszerek és eljárások megfogalmazása, kidolgozása érthető.

Benyújtási határidő: 
kedd, október 1, 2024