A CHATGPT és más nagy nyelvi modellek alkalmazásának lehetőségei és egyben biztonsági kérdései

A BELÜGYI TUDOMÁNYOS TANÁCS

A CHATGPT ÉS MÁS NAGY NYELVI MODELLEK ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI ÉS EGYBEN
BIZTONSÁGI KÉRDÉSEI című

PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA

I. A pályázat preambuluma

Napjainkban, vagyis a tudásalapú, más szóhasználattal az információs társadalom korában a
társadalom tagjai egy újfajta ipari forradalom részesei, amelynek ténye sok esetben nem is
tudatosul a hétköznapi emberekben. Új jelenségként a világ köztudatában megjelent ChatGPT
egyenesen „felrobbantotta” a világ információs társadalmának jelentős részét. Olyan
radikálisan új jelenségről beszélünk, amely képes volt az indulását követő ötödik napon már
több mint 1 millió felhasználót felmutatni, majd néhány hónap alatt több mint 100 milliós
nagyságrendet elérni, és a regisztrálók száma folyamatosan növekszik. A ChatGPT és más
nagy nyelvi modellek (Large Language Model, LLM) használata széles társadalmi rétegeket
érint, az élet minden területére beszivárog, kihatással van az egyének magánéletére, a
társadalmi szervezetek, a gazdasági és állami szereplők tevékenységére, továbbá a társadalmi
entitások közötti kapcsolatokat, folyamatokat is mélyrehatóan átalakíthatja, jelentős és számos etikai és jogi kérdést felvetve.

Egy korábbi gondolatot idézve: a mesterséges intelligencia (a továbbiakban: MI) kutatói már
kezdetekben sem voltak szerények a várható sikereket illetően. Gyakran idézik Herbert
Simonnak a következő, 1957-ből származó kijelentését: ”Sem meglepni, sem sokkolni senkit
nem célom – de a legegyszerűbben összefoglalva azt mondhatom, hogy a világban léteznek
ma már gondolkodó, tanuló és kreatív gépek. E képességük rohamosan fog fejlődni, és – a
közeljövőben – az általuk feldolgozott problémák köre összemérhető lesz azokkal a
problémákkal, amelyekkel az emberi elme eddig megküzdött.” ¹

¹Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach, 1.3. fejezet: A mesterséges intelligencia története. http://project.mit.bme.hu/mi_almanach/books/aima/ch01s03 [Letöltve: 2023.04.12.]

A gazdaságtörténészek szerint a negyedik ipari – információs – forradalom egyik legfőbb
kihívása, hogy az információs társadalmak jelenlegi fejlődési szakaszában az információs
rendszerek által folyamatosan előállított és bennük tárolt hatalmas, erőforrásként is
értelmezhető adattömeget, az ún. big data-t - hitelességétől függetlenül - milyen mértékben,
milyen hatékonysággal képesek feldolgozni, információvá alakítani és a társadalmak hasznára
fordítani.

Az információs társadalom jelenlegi fejlődési szakaszában közép- és hosszútávon azok a
társadalmak lesznek képesek hatékonyan és eredményesen működni, valamint egymással
együttműködni, melyek a természeti erőforrásokat költséghatékonyan hasznosítják, a
társadalmi és gazdasági folyamatokat pontosan elemzik, értékelik, az új tudományos
eredményeket innovatívan, pragmatikusan hasznosítják.

Az információtömeg robbanásszerű növekedése a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó
rendészeti-, egészségügyi-, köznevelési-, gondoskodáspolitikai-, vízügyi- és önkormányzati
szektorra is jellemző. Ugyanakkor az információk mennyisége, összetettsége, valamint a
rendelkezésre álló humánerőforrás miatt az adatok hatékonyan már nem feldolgozhatók, így a
bennük rejlő potenciál teljes spektruma nem kiaknázható. E jelenség hátrányos
következményeinek csökkentése érdekében elengedhetetlenül szükséges korunk egyik
legnagyobb vívmányának és legintenzívebben fejlődő területének, a mesterséges
intelligenciának fejlesztésében és alkalmazásában rejlő lehetőségeket tanulmányozni és
előnyeit, hátrányait vizsgálni. A rendészet területén már alkalmaznak működő – jellemzően
hibrid, tehát különböző technológiákat ötvöző – kísérleti MI megoldásokat, azonban ezek konkrét rendvédelmi feladatokhoz és jogszabályi keretekhez történő adaptálása kihívást
jelent.

Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája 2030-ig határoz meg célkitűzéseket. Nagy
jelentőséggel bír az ország információs társadalmának fejlődése és versenyképességének
növelése, valamint az MI rendszerek kutatása és hatékony alkalmazása miatt. Minden e
stratégiához kapcsolódó kutatás, program és fejlesztés a jövő társadalmának fundamentumát
jelenti. Ezek a kutatások, programok vagy fejlesztések mind az egyéneket érintő hétköznapi
életre, életmódra, mind a különböző közösségek, szervezetek, intézmények működésére, mind pedig a tudomány egyes területeire, ágaira, például műszaki tudományokra, orvosi
tudományokra, társadalomtudományokra (szociológiára, pszichológiára, jogtudományra,
rendészettudományra, hadtudományra) irányulhatnak.

Prognosztizálható, hogy az MI megoldások, mint a ChatGPT és más nagy nyelvi modellek, az
információs társadalmak életében már a közeli jövőben kiemelt szerepet fognak betölteni, így
védelmükre is kiemelt figyelmet kell fordítani. Egyrészt az általuk betöltött funkciók alapján
lehetnek elsődleges célpontok, illetve az interdependencia jelensége okán a kieső funkció
hatásából eredően másodlagos célpontok. Az MI megoldásokra (infrastruktúrák és
rendszerek) más országok kiberhadviselési rendszerei, a kiberbűnözés és a kiberterrorizmus
tekinthet célpontként, de meg kell említeni az ipari kémkedést is, amely megjelenhet az új,
vagy újszerű kutatási eredmények megszerzése kapcsán. Az előzőekre tekintettel a védelemre
az MI rendszerek kialakításának és üzemeltetésének minden szakaszában figyelmet kell
fordítani.

A potenciális MI kutatási irányok mindegyikére igaz, hogy az MI megoldások gyakorlati
megvalósításán túl a jogszabályi keretek kidolgozása is alapos munkát igényel. Ez kiemelten
igaz a társadalmi folyamatokba, a társadalmi környezetbe aktívan beavatkozó megoldások
(például az önvezető járművek, a ChatGPT és más nagy nyelvi modellek) szabályozására,
mert itt nem meglévő jogszabályokat kell módosítani, hanem olyan, eddig nem kidolgozott
elveket kell megalapozni, megalkotni és lefektetni, melyek a társadalmat kiemelten
foglalkoztathatják. Ennek okán szükséges megvizsgálni, hogy az MI kapcsán értelmezhető
autonómiának, illetve adaptivitásnak mekkora szabadságfokot lehet engedni, és milyen
prioritásokat kell megfogalmazni az adott jogszabályi keretek között.

A fentiekre figyelemmel a Belügyi Tudományos Tanács pályázatot hirdet ChatGPT és más
nagy nyelvi modellek alkalmazásának lehetőségei és egyben biztonsági kérdései témakörben
annak érdekében, hogy írásra serkentse mindazokat, akik valamilyen módon érintettek, illetve
érdekeltek a meghirdetett témakörökben. A pályázat meghirdetésének célja, hogy a Belügyi
Tudományos Tanács az állomány tagjainak szakmai ismereteit és értékes gyakorlati
tapasztalatait, valamint a téma iránt érdeklődő szakemberek véleményét és javaslatait
megismerje.

A pályaművek elsősorban az életszerű, valós problémákra megoldást kínáló ötletek
rendszerszemléletű megközelítéssel történő megoldásait mutassák be, ne műszaki és
matematikai megközelítésű tartalmat tükrözzenek.

II. A pályázat címe és témakörei

A ChatGPT és más nagy nyelvi modellek alkalmazásának lehetőségei és egyben biztonsági
kérdései

Pályaműveket az alábbi két témakörben lehet benyújtani:

I. A ChatGPT és más nagy nyelvi modellek (LLM-ek) alkalmazásának lehetőségei

Témajavaslatok, kérdéskörök (a teljesség igénye nélkül):

• a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia elhatárolása az elektronikus információs
• rendszerek védelmében;
• az LLM alapú MI megoldások fejlesztési és üzemeltetési módszerei, költségei, a
• megoldások fenntarthatósága;
• a ChatGPT és más LLM-ek alkalmazása a kiberbiztonsági fenyegetések felismerésében, értékelésében, elhárításában;
• valós idejű vagy tárolt szöveg, audio, kép- és video feldolgozás, tartalmak alkotása/generálása LLM alapú multimodális modellek segítségével;
• összadatforrású sajtófigyelés MI alapú nyelvi modellek segítségével;
• beszédfelismerő és akusztikus alkalmazások, tárgyalások, tanúmeghallgatások leiratai és ezek feldolgozása beszédtechnológiai és nyelvi modellek segítségével;
• generatív MI módszerek felhasználási lehetőségei a bűnözői körök által, példák;
• ügyfélszolgálatok automatizálása ChatGPT és más LLM-ek, illetve MI alapú beszédtechnológiai rendszerek segítségével;
• milyen hatással van a ChatGPT és kapcsolódó megoldások a munkaerőpiacra, és hogyan változtatja meg az emberek munkáját, életét;
• milyen társadalmi és etikai kihívásokat vet fel a ChatGPT és kapcsolódó megoldások alkalmazása, illetve hogyan lehet ezeket a kihívásokat kezelni;
• milyen hatással van az a ChatGPT és más LLM-ek a gazdasági növekedésre és a versenyképességre, illetve hogyan lehet ezt az eszközt a gazdasági fejlődés elősegítésére használni.

II. ChatGPT és más nagy nyelvi modellek (LLM-ek) biztonsági kérdései, szervezeti és
társadalmi hatásai

Témajavaslatok, kérdéskörök (a teljesség igénye nélkül):

• jogi, etikai kérdések; az egyéni felelősség;
• a ChatGPT és más LLM-ek alkalmazásának hatása a szervezet humánpolitikájára; a büntetőjogra; a rendészeti felsőoktatás átalakulására;
• a személyes adatok a ChatGPT és más LLM-ek által történő felhasználásának adatvédelmi kérdései (tanítás és futtatás során);
• rendvédelmi MI politika és stratégia javaslatok a ChatGPT és más LLM-ek szempontjából;
• milyen kockázatokkal jár a ChatGPT és más LLM-ek alkalmazása a biztonság és a magánélet szempontjából, illetve hogyan lehet ezeket a kockázatokat minimalizálni;
• milyen társadalmi és etikai kihívásokat vet fel a ChatGPT és más LLM-ek alkalmazása;
• milyen hatással lehet a ChatGPT és más LLM-ek az emberi munkaerőre, és hogyan lehet hatékonyan az emberek munkanélküliségét vagy elavult képességeit ezek felhasználásával javítani;
• milyen kockázatokkal járhat a ChatGPT és más LLM-ek alkalmazása az egészségügy területén; a pénzügyi szektorban;
• milyen kockázatokkal járhat a ChatGPT és más LLM-ek alkalmazása katonai területen, és hogyan lehet megoldani az MI fegyveres konfliktusokban történő alkalmazását vagy az emberi döntéshozók feladatainak automatizálását.

További felmerülő kérdések, témák fogalmazhatóak meg a pályázat tárgyát illetően, például:
Vajon az MI-t tiltani kellene vagy együtt dolgozni vele?; Mennyire képes kritikusan dolgozni
a ChatGPT?; Mikorra lehet eszköz a ChatGPT?; Okosabb mint „MI”, emberek?; Mik a
személyre szabott tanulás lehetőségei?; Milyen felkészültséget igényel az MI alkalmazásának
használata?; A képességek javulása érdekében az egyént vagy a rendszert kell a másikhoz
igazítani?; Mi kell a ChatGPT jó használatához, milyen alapképességek szükségesek hozzá?;
Képes az MI emberi kapcsolatok javítására?; kollaboráció, mint legfontosabb kérdés az
ember-ember, valamint ember-gép között; az MI rendszerek tanításához és teszteléséhez
kialakított adatbázisok jelentősége; Adatvédelmi szempontból milyen aggályokat vetít előre a
ChatGPT megjelenése?; A ChatGPT függőséget okozhat és személyiség torzuláshoz
vezethet?; etikai és emberi felelősség kérdése a ChatGPT-vel szemben.

IV. A pályamű benyújtásának feltételei

A pályázatok benyújtásának módja: kizárólag elektronikus úton, a Belügyi Tudományos
Tanács online pályázati felületén, http://palyazat.bm-tt.hu/ oldalon.

A pályázat feltöltésének határideje: 2023. október 1. 24:00

A pályázat elbírálásának határideje: 2023. november 15.

Kizárólag a határidőig véglegesített, beadott pályaművek kerülnek elbírálásra/befogadásra!

A pályaművön annak címén és a jeligén kívül egyéb, a pályázó személyének azonosítására
alkalmas adat, jelölés nem szerepelhet!

A pályázati felületen pályázat benyújtására csak bejelentkezés nélkül van lehetőség.
Amennyiben mégis bejelentkezett, a rendszer által generált hibaüzenet fog megjelenni a
pályázat benyújtásakor. Kérjük, hogy ebben az esetben jelentkezzen ki, és így töltse fel
pályázatát az anonimitás biztosítása érdekében.

A pályázat sikeres beadásának tényéről (mivel a pályázóra vonatkozó személyes adat nem
kerül a pályázat beadása során rögzítésre) a pályázati felületen tájékozódhat, ahol valamennyi
beadott pályázat jeligéje olvasható.
Kérjük, hogy olyan jeligét válasszon, amely ezen a listán nem szerepel.

V. A pályázat elvárt elemei

• jeligével ellátott pályamű (a jelige ne legyen alkalmas a szerző kilétének azonosítására);
• a pályamű rövid tartalmi ismertetése maximálisan 1 (azaz egy) gépelt oldal terjedelemben;
• nyilatkozat, amelyben a szerző – a Belügyi Tudományos Tanács online pályázati felületén – nyilatkozik arról, hogy a pályamű teljes egészében a saját szellemi terméke;
• a személyes adatok kezelésére vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat, amely szintén a Belügyi Tudományos Tanács online pályázati felületén található.

VI. A pályamű formai követelményei

• A pályamű terjedelme nem kötött, de a törzsanyag (mellékletek nélkül) lehetőleg minimum 1, maximum 3 szerzői ív között mozogjon (egy szerzői ív 21 gépelt oldal, 1 oldal A/4 méret, 32 sor, soronként 62 leütés, a bal szélén 4 cm-es, jobb szélen 2,5 cm-es margóval számolva).
• A szövegszerkesztés során a Times New Roman betűtípust kérjük alkalmazni.
• Különösen fontos a pályamű világos felépítése, az egyes fejezetek, részek elkülönítése, a címfokozatok egyértelmű hierarchiája. A tartalomjegyzékben leírt címek, illetve azok sorrendje pontosan egyezzen a szövegben szereplőkkel.
• A címfokozatokat jelöljük decimális számozással, legfeljebb három szintig (pl. 1.1.2.). Szükség esetén ez alatt is használhatunk alcímet, külön számozás nélkül. A szövegben a címeket emeljük ki félkövér szedéssel és nagyobb betűmérettel, illetve hagyjunk előttük-utánuk üres sor.
• A szerző kereszt- és családnevének sorrendje mindig a nyomtatványon olvashatóval egyezzen meg, külföldi szerző esetében tehát a vezetéknevet nem emelhetjük ki a címleírás első szavául. A szerző megnevezésénél a vezetéknév mellett a keresztnév kezdőbetűje kerül feltüntetésre. A vezetéknevet és a keresztnevet vessző választja el egymástól.
• Több szerző esetén az egyes szerzők neve közé nagykötőjel kerüljön. A szerző neve után zárójelbe kerüljön a megjelenés éve.
• Ugyanazon szerző különböző művei a megjelenés sorrendjében kövessék egymást, kezdve a legfrissebb művel, haladva a legrégebbi felé. Ha egy szerzőtől ugyanazzal az évszámmal több mű is szerepel, akkor teszünk egy kisbetűt az évszám után folytatólagosan: (2012a) (2012b).
• Dőlt kisbetűkkel szedjük a könyv címét, illetve folyóiratcikk esetén a tanulmányt közreadó folyóirat nevét.
• A kötet szerkesztőjének neve után a szerk. szócska áll. Idegen nyelvű kötet esetén az adott nyelvnek megfelelő rövidítést használjuk: ed. (angol, olasz, latin); éd. (francia); Hrsg. vagy Hg. (német).
• Szerkesztett könyveknél, folyóiratoknál és egyéb közleménynél a hivatkozások végén meg kell adni az oldalszámokat is. Az oldalszámok elé egy ’pp.’ rövidítés kerüljön. Számok között nagykötőjelet használunk.
• Egy könyv 2., 3. stb. kiadására a kiadási évet követő felső index-számmal utalunk: 1964².

² A feldolgozás igényessége alatt a vonatkozó téma szakirodalmának ismerete, annak alkotó módon való alkalmazása, új szakmai tudományos ismeretek, összefüggések, módszerek és eljárások megfogalmazása, kidolgozása érthető.

• Internetes hivatkozásoknál a link után szögletes zárójelben szerepeljen a letöltés dátuma.
• Ha bármelyik adat hiányzik, értelemszerűen ki kell hagyni.
• A pályaműben szereplő összes képnél, ábránál, táblázatnál szükséges sorszám, cím/aláírás, illetve a forrás feltüntetése. Ha a szerző maga készítette az ábrát/táblázatot, ezt „Saját szerkesztés” szöveggel jelölje (pl. 6. ábra: Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában, szektorok szerint. Forrás: MNB: Inflációs jelentés, 2016. június). A táblázatokat, ábrákat, képeket arab számokkal kell megszámozni és a táblázat, ábra, kép alatt középre helyezett címmel, forrásmegjelöléssel kell ellátni, ami 10-es méretű Times New Roman betűkkel van kiírva.
• Fontos az ábrákon szereplő feliratok, adatok, skálák hiánytalan és olvasható feltüntetése. Idegen nyelvű szöveget tartalmazó ábráknál szükséges a magyar fordítást is leírni, különösen a szaknyelvi kifejezések esetén.
• A pályaműben mind a szó szerinti idézetek, mind a tartalmi idézés (parafrázis) forrását minden esetben külön jelölni kell. A jelölésnek tartalmaznia kell a forrásmű oldalszámát is, illetve jogszabály esetén a konkrét bekezdést, pontot stb. A szövegben a szó szerinti idézetek kezdetét és végét az idézőjelek használatával egyértelműen jelölni kell. Kérjük, hogy szövegközi hivatkozást alkalmazzon (pl. Graysmith 1976; Graham–Robinson 2004: 33).
• Lábjegyzetet csak fogalommagyarázat, vagy valamilyen kiegészítő információ megjelenítésére használunk.
• A pályamű végén szereplő irodalomjegyzéknek minden forrásművet tartalmaznia kell, amelyből szó szerinti vagy tartalmi idézés történt a szövegben. A forrásművek jelölésének pontosnak, teljesnek és egységesnek kell lennie. A forrásművek felsorolásánál az alfabetikus sorrendet kell követni, indokolt esetben csoportosítva azokat (pl. szerzői művek, jogszabályok, adatbázisok).

Hivatkozások jelölése az irodalomjegyzékben

Önálló mű:
Szerző neve (megjelenés évszáma) Mű címe. Kiadó helye, Kiadó neve.
Pl.: Graysmith, R. (1976) Zodiac. New York, Berkley Books.

Szerkesztett kötetben megjelent tanulmány:
Szerző neve (megjelenés évszáma) Tanulmány címe. In: Szerkesztő neve (szerk.)
Kiadvány címe. Kiadás helye, Kiadó neve. kötetbeli oldalszám.
Pl.: Golnhofer, E. (2003) A tanuló. In: Falus, I. (szerk.) Didaktika - Elméleti alapok a
tanítás tanulásához. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. pp. 38–56.
Pl.: Katona, T. (2012) Gondolatok a hazugságvizsgálatról az Emberi Jogok Európai
Egyezményének tükrében. In: Juhász, Zs.–Nagy, F.–Fantoly, Zs. (szerk.) Ünnepi kötet Dr.
Cséka Ervin professzor 90. születésnapjára. Szeged, SZEK Juhász Gyula Felsőoktatási
Kiadó. pp. 261–274.

Folyóiratban megjelent tanulmány:
Szerző neve (megjelenés évszáma) Tanulmány címe. Folyóirat Neve, (az illető évfolyam
kötetszáma arab számmal – megadása nem kötelező), megjelenés éve/füzetszám,
oldalszám. Amennyiben van doi azonosító szám.
Pl.: Bőgel, Gy. (2008) A schumpeteri „teremtő rombolás” módjai az infokommunikációs
iparban. Közgazdasági Szemle, Vol. 55. No. 4. pp. 344–360.
Pl.: Taylor, M. (2020). Personality Styles: Why They Matter in the Workplace. Economic
Alternatives, Issue 1. pp. 148–163. doi: 10.37075/EA.2020.1.08

Internetes hivatkozás:
Szerző neve (megjelemés éve) Tanulmány címe. Forrás neve vagy webcím neve. Új
sorban link: [Letöltés ideje]. – Ha nincs megadva évszám és/vagy oldalszám, akkor csak a
meglévő információ szerepel.
Pl.: Kampis, Gy. (2013) A hazai felsőoktatás kutatási szerkezetelemzése. Petabyte Kft.-
Oktatási Hivatal.
https://www.oktatas.hu/felsooktatas/projektek/tamop721_eszafejl/projekthirek/
hazai_tudomanymetriai_felmeres/ [Letöltve: 2019.04.05.].
Pl.: Marketing Charts (2018) 3 Interesting Stats on Youths’ Emerging Video Viewing
Methods. https://www.marketingcharts.com/digital/video-105344 [Letöltve: 2020.12.09.].

VII. A pályázat elbírálása, díjazása

A pályaművek elbírálásakor lényeges szempont a megadott témakörhöz való kötődés, a
következtetések és javaslatok gyakorlati alkalmazhatósága, valamint a feldolgozás
igényessége2. Elvárás továbbá az is, hogy a dolgozat tartalmilag és formailag rendszerezett,
logikus felépítésű legyen, a végén összefoglalást is tartalmazzon, amelyben szerepelnie kell az
innovációs javaslatok alkalmazásának és/vagy hasznosításának is.

A bírálati folyamat két részből áll. Az első részben az online pályázati felületen a téma
tudományos és szakmai elismertségű szakértői bírálók pontozzák és szövegesen értékelik a
benyújtott jeligés, anonim pályázatokat. Ezt követően a Belügyi Tudományos Tanács elnöke
által felkért bizottság a bírálók értékelése alapján dönt a díjazásról.

A pályázatokat bíráló bizottság fenntartja a jogot, hogy a formai követelményeknek meg nem
felelő pályaműveket nyomós okból – pl. a pályázó személyének azonosítására alkalmas
adatok pályaművön történő szerepeltetése miatt – kizárja a bírálati eljárásból.

A pályázatra beérkező tanulmányok közül a bíráló bizottság témánként az első három
helyezettet pénzjutalomban részesíti, valamint különdíjat adományozhat.

VIII. Eredményhirdetés

A pályázat bírálati szakaszának lezárulásáról a pályázók a Belügyi Tudományos Tanács
online pályázati felületén kapnak tájékoztatást. Ekkor a pályázó belép, vagy ha eddig
nem tette meg, regisztrál az online pályázati felületen, a jelige és a megadott titkos kód
segítségével azonosítja magát, majd ezt követően megtekintheti pályázatának
eredményét. A fent említett két felületen adunk tájékoztatást a díjátadó pontos
időpontjáról és helyszínéről is.

A pályázati díjak átadására a Belügyi Tudományos Tanács – az MTÜ 2023 belügyi fejezet
ünnepi zárásaként megrendezett – ülésen kerül sor.

A pályázó a pályamű benyújtásával tudomásul veszi, hogy annak díjazása esetén a
felhasználási jogok a Belügyi Tudományos Tanácsot illetik meg.

A Belügyi Tudományos Tanács fenntartja a jogot, hogy a díjakat az egyes eredménykategóriákban ne adja ki, vagy megosztott díjazást alkalmazzon.

A legjobb pályaműveket – függetlenül attól, hogy értek-e el helyezést – a Belügyi
Tudományos Tanács szerkesztett formában, a Rendvédelem című online folyóiratában közölni
kívánja.

A pályázattal kapcsolatos további információt a Tudománystratégiai és -koordinációs
Főosztály munkatársai a tudomanystrategia@bm.gov.hu e-mail címen nyújtanak.

A Belügyi Tudományos Tanács minden pályázónak eredményes munkát kíván!

Budapest, 2023. április

Dr. Felkai László
Belügyminisztérium
közigazgatási államtitkár
Belügyi Tudományos Tanács
elnök