Online és offline tanítási-tanulási módszerek a belügyi ágazatban

A Belügyi Tudományos Tanács pályázati felhívása

I. A pályázat preambuluma

Az információs társadalom az infokommunikációs technológia felhasználói kompetenciával bírók megoszlásával, a gazdaság fejlettsége a specialisták számával jellemezhető. A technológiák integrációja felértékelte az információ és a tudás státuszát, az információs műveltségnek, digitális írástudásnak kiemelt jelentősége lett a „digitalizálódott” munkakörökben, és szükségszerűen beépült az új nemzedékek oktatási programjaiba, köznevelési és szakképzési tanterveibe is.
Az IKT, főként a hálózati technológia terjedésével a tanítási-tanulási folyamatok minden érdekeltjének szerepe változott, az elsajátítandó tartalom folyamatosan átstrukturálódik, megjelentek a digitális információs és tanulási források, módszerek. A Nemzeti Alaptanterv szerint, a digitális írástudás minden iskolatípusban fejlesztendő, csakúgy, mint a személyes, társas és egyéb kulcskompetenciák.
A generációs különbségek és a digitális szakadék megjelenésének szignifikáns területe az oktatási-képzési rendszer, ahol egyébként a digitális írástudás megszerezhető. A legújabb netgeneráció azonban, az internet mellett, elemi IKT tudását főként a kortársaitól szerzi. Viszonylag könnyen eligazodik a virtuális térben, de annak felismerése, hogy a realitásban más képességekre is szüksége lesz, pl. érzelmi intelligencia és empátia, sok esetben nem történik meg.
Az új, „digitális” környezetben a fiatalok szocializálása, támogatása a társadalmi felzárkózásban, a változó szakmai követelmények teljesítéséhez kellő tudás eredményes átadása, nemcsak a folyamatosan megújuló tananyagokra, hanem az adekvát módszerekre épül. Ez, az intézményektől, tanároktól – a tartalom-, és taneszköz korszerűsítéssel integráltan – újszerű, gyakorlati tanításszervezési megoldásokat, megközelítést igényel. Az oktatási rendszer társadalmi különbségeket mérséklő szerepének erősítése kiemelt jelentőséggel bír a felzárkózás területén, kiemelten fontos a hátrányos helyzetű tanulók oktatását segítő, iskolai karrierjét támogató módszerek, tartalmak kidolgozása.
A Belügyi Tudományos Tanács jelenleg is folyó, „Az X, Y és Z generáció jellemzőinek, tanulási stílusainak, stratégiáinak, információs műveltségének vizsgálata, adekvát tanulási környezet, generáció-specifikus oktatásmódszertan implementálása, különös tekintettel a rendészeti oktatási rendszerre 2018-2020” c. kutatás célja és lényege a rendészeti képzési és továbbképzési rendszerben tanulóknak elektronikus tanulási környezet kialakítása, az oktatók számára pedig, adekvát oktatásmódszertan kidolgozása.
A fenti, 2018-ban indított kutatás kiterjesztését és felgyorsítását a koronavírus-járványban bevezetett, tantermen kívüli, digitális munkarend érvénybe lépése különösen aktuálissá teszi. A jövő generáció szempontjából is, az egész társadalomban a versenyképesség egyik legfontosabb erőforrása a tudás. A nehéz helyzet most igazolja, hogy az oktatási intézmények fontos célja szellemi tulajdonnal kapcsolatos értékeinek feltérképezése, a felhalmozódó tudásbázis gondozása. Ehhez a tudásvagyont dokumentálni, rendszerezni, elérhetővé kell tenni, amelyhez az online tanítás és tanulás kínált lehetőséget.
Az oktatási rendszerfejlesztés vonatkozásában indokolt egy ágazati stratégia kialakítása, oktatás-módszertani szempontból pedig, szükséges kidolgozni, ill. meglévő forrásokból, innovációkból, pályázati anyagokból indokolt összeállítani az „Online és offline módszerek” kurzus tematika és példatár anyagát, tudásbázis, e-kézikönyv, ill. e-learning formátumban.
A fentiekre figyelemmel a Belügyi Tudományos Tanács pályázatot hirdet Online és offline tanítási-tanulási módszerek a belügyi ágazatban címmelkülönös tekintettel rendészeti, vízügyi, közfoglalkoztatási, önkormányzati, társadalmi felzárkózási szakterületek, köznevelés, felsőoktatás és továbbképzés képzési szintjeire, annak érdekében,
hogy írásra serkentse mindazokat, akik valamilyen módon érintettek, illetve érdekeltek a meghirdetett témakörökben.
A pályázat meghirdetésének célja, hogy az állomány tagjai valamint a téma iránt érdeklődő szakemberek szakmai ismereteit és értékes gyakorlati tapasztalatait, véleményét és javaslatait megismerje.
A pályaművek elsősorban az életszerű, valós problémára megoldást kínáló ötletek komplex megközelítéssel történő megoldásokat mutassanak be. A már folyó kutatásunk rendszerszemlélettel került kialakításra. A tervezés során, amikor még a koronavírus járványt nem ismertük, a humán teljesítményt támogató technológiai modellt (Human Performance Technology Model) választottuk. A modell kiinduló pontja, hogy a teljesítmény elégtelenségének több oka lehet, pl. ha a következők bármelyike hiányzik egy működő rendszerből: konzekvencia-felismerés, ösztönzés, jutalmazás; adat, információ és visszacsatolás; támogató környezet, erőforrások, eszközök; egyéni teljesítő-képesség; motiváció és elvárások; tudás és képesség. Ha ezeket az okokat azonosították, akkor meg lehet tervezni a megfelelő beavatkozást a probléma megoldására.

II. A pályázat címe és témakörei

A pályázat címe:

Online és offline tanítási-tanulási módszerek a belügyi ágazatban

Pályaműveket az alábbi két témakörben lehet benyújtani:

I. Online és offline tanítási-tanulási módszerek a gyakorlatban, azok hatékonysága, eredményessége c. témakörhöz témajavaslatok (a teljesség igénye nélkül):
-    hagyományos és blended learning módszerek, tantárgyi példák;
-    e-, és m-learning szerkezetű megoldások, szakmódszertani példák;
-    az online tanítás és tanulás eredményes módszerei és eszközei, a digitális tankönyv;
-    interaktív foglalkozások, interaktív multimédia oktatóprogramok;
-    hagyományos demonstráció, audiovizuális és multimédiás szemléltetés;
-    az egyéni tanulás, gyakorlás és alkalmazás irányítása és segítése digitális taneszközökkel;
-    az önálló tanulás, csoportmunka ellenőrzése és értékelése digitális eszközökkel;
-    modellezés, virtuális laboratórium, vizuális animáció, számítógépes szimuláció;
-    a szemléltetés új formái, virtuális és kiterjesztett valóság;
-    hagyományos és internetes közgyűjtemények, forrásközpontok, tudástárak integrálása.
-    elméleti és gyakorlati tárgyak IKT-ra alapozott távoktatási lehetőségei és korlátai;
-    digitális taneszközök és módszerek hosszabb távú beválásának vizsgálata;
-    a digitális tanári és tanulói kompetenciák, generációs eltérések;
-    az elektronikus tananyagfejlesztés humán feltételrendszere;
-    az értelmi, érzelmi és tevékenységi kompetenciafejlesztés és az IKT összefüggései;
-    a művészetterápia szerepe és alkalmazási lehetőségei az online térben az úgynevezett „tanult tehetetlenség” leküzdésére;
-    a közoktatásban tanulók családi háttere és az online oktatás;
-    a társadalmi elfogadottság kérdései;
-    társadalmi befogadást célzó, elősegítő tartalmak kidolgozása, hatékonyságuk vizsgálati lehetőségei;
-    hátrányos helyzetű tanulók bevonása, digitális egyenlőtlenségek csökkentése;
-    digitális megoldások alkalmazása a drogprevenció, az ártalomcsökkentés és az ismeretterjesztés területén;
-    a személyes adatok LMS keretben történő felhasználásának adatvédelmi kérdései;
-    oktatói minimum követelmények, otthoni és intézményi e- tanulási környezet javaslatok.
-    az oktatói munka mennyiségének reális mérésére alkalmas módszerek kialakítása az online oktatás tananyag kidolgozásra és személyesebb konzultációra épülő környezetében;
-    számonkérésekhez olyan kérdésfeltevési módszerek gyűjtése, melyekre a válasz objektíven értékelhető, viszont nehéz a weben (csaló céllal) rákeresni;
-    hosszú távon is skálázható megoldás a tanárok folyamatos tanulására, amely mint feléjük támasztott szakmai elvárás és kötelezettség, nem várható el saját finanszírozású, munkaidőn kívüli tevékenységként;
-    a jogi háttér kialakítása ahhoz, hogy online kurzusok (hitelt érdemlő) elvégzését, mint közép- vagy felsőoktatási tanulmányokat el lehessen fogadtatni. Ez megnyithatná a lehetőséget arra, hogy középiskolák online kurzusok formájában (megfelelő személyes konzultációval támogatva) tanítsanak erre alkalmas tantárgyakat, például fakultációkat.

II. Az online és offline tanítási-tanulási módszerek informatikai/technológiai háttere című témajavaslatok (a teljesség igénye nélkül):

-    személyazonosság ellenőrzése és a csalások kiszűrése online számonkérések esetén;
-    országos kérdésbank létrehozásának és megosztásának technikai megoldása, ahol feladatgyűjtemények, házi feladatok, vizsgasorok oszthatók meg (1) azok automatikus ellenőrzést lehetővé tévő megoldásaival, (2) tantárgy, témakör, évfolyam és készítő szerint rendszerezve, (3) a legelterjedtebb e-learning rendszerekbe, pl. Moodle, importálható formában. Fontos szempont továbbá, hogy a feladatokat a tanári közösség kollaboratív (és így országos szintre skálázható) jelleggel tudja minősíteni, például a már bevált és hibátlan feladatok felpontozásával, ajánlásával, esetleges javítási javaslatok írásával;
-    a tanárok, tanítók folyamatos továbbképzését és támogatását lehetővé tévő tudásmegosztó portál kialakítása, mely hatékonyabb és kereshetőbb a szokásos facebook csoportoknál és youtube csatornáknál;
-    országos szintű, kollaboratívan működő rendszerező és ajánló rendszer kialakítására a világhálón elérhető demonstrációs és egyéb oktatást támogató anyagok megosztására.

III. A pályázók köre

A pályázaton természetes – kutatók, fejlesztők, oktatók – személyek vehetnek részt. Pályázni egyénileg vagy kollektív munkával, egy vagy több magyar nyelvű, eddig még nem publikált, máshová be nem nyújtott tanulmánnyal lehet.

IV. A pályamű benyújtásának feltételei

A pályázatok benyújtásának módja: kizárólag elektronikus úton, a Belügyi Tudományos Tanács ezen pályázati felületén.
A pályázat feltöltésének határideje: 2020. október 1. 24:00
A pályázat elbírálásának határideje: 2020. november 15.
Kizárólag a határidőig véglegesített, beadott pályaművek kerülnek elbírálásra/befogadásra!
A pályaművek anonimitásának garantálása érdekében:

-    A pályaművön annak címén és a jeligén kívül egyéb, a pályázó(k) személyének azonosítására alkalmas adat, jelölés nem szerepelhet!
-    A pályázati felületen pályázat benyújtására csak bejelentkezés nélkül van lehetőség. Amennyiben mégis bejelentkezett, a rendszer által generált hibaüzenet fog megjelenni a pályázat benyújtásakor. Kérjük, hogy ebben az esetben jelentkezzen ki, és így töltse fel pályázatát az anonimitás biztosítása érdekében.
-    A pályázat sikeres beadásának tényéről (mivel a pályázóra vonatkozó személyes adat nem kerül a pályázat beadása során rögzítésre) a pályázati felületen tájékozódhat, ahol valamennyi beadott pályázat jeligéje olvasható. Kérjük, hogy olyan jeligét válasszon, amely ezen a listán nem szerepel.

V. A pályázat elvárt elemei

-    A pályamű jeligével ellátva (a jelige ne legyen alkalmas a szerző(k) kilétének azonosítására);
-    a pályamű rövid tartalmi ismertetése maximálisan 1 (azaz egy) gépelt oldal terjedelemben;
-    nyilatkozat, amelyben a szerző nyilatkozik arról, hogy a pályamű teljes egészében a saját szellemi terméke;
-    a személyes adatok kezelésére vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat.

VI. A pályázat formai követelményei

-    A pályázatok terjedelme nem kötött, de a törzsanyag (mellékletek nélkül) lehetőleg minimum 1, maximum 3 szerzői ív között mozogjon (egy szerzői ív 21 gépelt oldal, 1 oldal A/4 méret, 32 sor, soronként 62 leütés, a bal szélén 4 cm-es, jobb szélen 2,5 cm-es margóval számolva).

Absztrakt

Az absztrakt (összefoglalás) nem haladhatja meg a 800 karaktert (szóközökkel együtt). Az absztraktot magyarul és angolul kell elkészíteni, utóbbi a cikk címét is tartalmazza. A két absztrakt tartalmilag nem térhet el egymástól.
3-4 kulcsszót kérünk föltüntetni az összefoglaló/abstract alatt – magyarul is, angolul is.

Tagolás, kiemelés

A tanulmány szövegét sorszám nélküli alcímek révén lehet tagolni.
Szöveg közbeni kiemelésként kizárólag dőlt betű alkalmazható; félkövér betű, ritkítás és aláhúzás tehát nem.

Táblázatok, ábrák, képek

A táblázatokat arab számokkal kell megszámozni, és mindegyiket világos, szövegkörnyezet nélkül is érthető, a táblázat fölött elhelyezett címmel kell ellátni. A táblázat forrása, illetve egyéb megjegyzések a táblázat alatt szerepelnek, kisméretű betűkkel.
Az ábrákra hasonló elvárások vonatkoznak, mint a táblázatokra, de a címek az ábrák alá kerülnek.
A diagramokat tartalmazó ábrák alapjául szolgáló adatokat (táblázatokat) külön Excel-fájlban kérjük.
Képeket (fényképeket) tartalmazó ábrákat önálló grafikus fájl(ok)ban (tehát nem a Word-dokumentumba ágyazva) kell mellékelni. Megengedett fájlformátumok: JPEG (.jpg, .jpeg, .jpe, .jif, .jfif, .jfi), PNG, BPM. Felbontás: 300–600 dpi. A tanulmány szövegébe a képek számozott helye és címe kerül.

Hivatkozás a szövegben

A tanulmány szövegén belül egy műre a szerző(k) vezetéknevével és a hivatkozott mű megjelenésének évszámával (mindkettő dőlt betűs) kell hivatkozni, zárójelben.
Egy szerző esetén:

(Ball 2002)

Két vagy három szerző esetén a szerzők vezetéknevét szóköz nélkül, nagykötőjellel választjuk el.

(Graham & Robinson 2004)
(Owen, Bessant & Heintz 2013)

Háromnál több szerző esetén csak az első nevét tüntetjük fel:

(Ball et al. 2002)

Több szerzőre való hivatkozáskor egy zárójelen belül a különböző szerzőket pontosvesszővel választjuk el egymástól, és abc-sorrendbe rakjuk.

Korábbi kutatások (Bourdieu 1990a, 1990b; Graham–Robinson 2004; Kontler 2002, 2003)

Idézet esetén az idézett szövegrész oldalszámát is meg kell adni.

(Kontler 2002: 479)
(Graham–Robinson 2004: 33)
(Ball et al. 2002: 19–20)

Amennyiben a szerző neve a szöveg része, úgy a tanulmány megjelenésének évét zárójelben közvetlenül a szerző nevét követően jelezzük.

Az elemzések közül Bíró (2009) és Csapó (2015a, 2015b) munkáit lehetne kiemelni.

Ritkán az is előfordulhat, hogy mind a szerző neve, mind a hivatkozott évszám a szöveg szerves részét képezi. Ilyenkor nincs szükség külön zárójeles hivatkozásra.

Az OECD 2014-ben kiadott Measuring Innovation in Education: A New Perspective: Educational Research and Innovation című anyaga

A szövegben megjelölt hivatkozások mindegyikének szerepelnie kell az irodalomjegyzékben. Ne szerepeljen az irodalomjegyzékben olyan tanulmány, amelyre a szövegben nincs hivatkozás. Az irodalomjegyzéket abc-sorrendben kell szerkeszteni. Ugyanazon szerző(k) különböző művei a megjelenés sorrendjében kövessék egymást.

Az irodalomjegyzék elkészítésekor a következő általános szabályok követendőek:
Kiskapitális betűkkel írjuk a szerzők vezetéknevét és keresztnevének monogramját (külföldi szerző esetén a kettőt vessző választja el). Több szerző esetén az egyes szerzők neve közé szintén vessző kerül, az utolsó előtt viszont egy ’&’ szerepel. Dőlt kisbetűkkel szedjük a könyv címét, illetve folyóiratcikk esetén a tanulmányt közreadó folyóirat címét. Szerkesztett kötetben vagy folyóiratban megjelent tanulmány címe viszont nem dőlt. Utóbbiaknál a hivatkozások végén meg kell adni az oldalszámokat is. Az oldalszámok elé egy ’pp.’ rövidítés kerül. Szerkesztett kötetet a szerkesztő(k) neve után zárójelbe tett ’ed.’ vagy ’eds’ rövidítéssel jelezzük. Ugyanez a zárójel tartalmazza a kötet megjelenésének évét is.

Folyóiratcikk

BŐGEL GY. (2008) A SCHUMPETERI „TEREMTŐ ROMBOLÁS” MÓDJAI AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS IPARBAN. KÖZGAZDASÁGI SZEMLE, VOL. 55. NO. 4. PP. 344–360.

Könyv

SCHUMPETER, J. A. (1980) A gazdasági fejlődés elmélete. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
ARCHIBUGI, D. & LUNDVALL, B.-Å. (eds 2002) The Globalizing Learning Economy. Oxford, Oxford University Press.

Tanulmánykötetben megjelenő írás

GOLNHOFER E. (2003) A tanuló. In: Falus I. (ed.) Didaktika - Elméleti alapok a tanítás tanulásához. pp. 38–56.
BESSANT, J. (2013) Innovation in the Twenty-first Century. In: R. OWEN, J. BESSANT & M. HEINTZ (eds) Responsible Innovation. Managing the Responsible Emergence of Science and Innovation in Society. Chichester, John Wiley & Sons. pp. 1–25.
Web-címeknél
KAMPIS GY. (2013) A hazai felsőoktatás kutatási szerkezetelemzése. Petabyte Kft. & Oktatási Hivatal. https://www.oktatas.hu/felsooktatas/projektek/tamop721_eszafejl/projekth... [Letöltve: 2019. 04. 05].

VII. A pályázat elbírálása, díjazása

A pályaművek elbírálásakor lényeges szempont a megadott témakörhöz való kötődés, a következtetések és javaslatok gyakorlati alkalmazhatósága, valamint a feldolgozás igényessége (A feldolgozás igényessége alatt a vonatkozó téma szakirodalmának ismerete, annak alkotó módon való alkalmazása, új szakmai tudományos ismeretek, összefüggések, módszerek és eljárások megfogalmazása, kidolgozása érthető.). Elvárás továbbá az is, hogy a dolgozat tartalmilag és formailag rendszerezett, logikus felépítésű legyen, a végén összefoglalást is tartalmazzon, amelyben szerepelnie kell az innovációs javaslatok alkalmazásának és/vagy hasznosításának is.
A bírálati folyamat két részből áll. Az első részben az online pályázati felületen a téma tudományos és szakmai elismertségű szakértő bírálók pontozzák és szövegesen értékelik a benyújtott jeligés, anonim pályázatokat. Ezt követően a Belügyi Tudományos Tanács elnöke által felkért bizottság a bírálók értékelése alapján dönt a díjazásról.
A pályázatokat bíráló bizottság fenntartja a jogot, hogy a formai követelményeknek meg nem felelő pályaműveket nyomós okból – pl. a pályázó(k) személyének azonosítására alkalmas adatok pályaművön történő szerepeltetése miatt – kizárja a bírálati eljárásból.
A pályázatra beérkező tanulmányok közül a bíráló bizottság témánként az első három helyezettet pénzjutalomban részesíti, valamint különdíjat adományozhat.

Első díj témánként: 300.000.- Ft (bruttó)
Második díj témánként: 200.000.- Ft (bruttó)
Harmadik díj témánként: 150.000.- Ft (bruttó)
Különdíj témánként: 100.000.- Ft (bruttó)

VIII. Eredményhirdetés

A pályázat bírálati szakaszának lezárulásáról az online pályázati felületen történik a tájékoztatást. Ekkor a pályázó belép, vagy ha eddig nem tette meg, regisztrál az online pályázati felületen, a jelige és a megadott titkos kód segítségével azonosítja magát, majd ezt követően megtekintheti pályázatának eredményét. Az online pályázati felületen történik tájékoztatás a díjátadó pontos időpontjáról és helyszínéről is.
A pályázati díjak átadására a Belügyi Tudományos Tanács – az MTÜ 2020 belügyi fejezet ünnepi zárásaként megrendezett – ülésen kerül sor.
A pályázó a pályamű benyújtásával tudomásul veszi, hogy annak díjazása esetén a felhasználási jogok a Belügyminisztériumot illetik meg.
A Belügyi Tudományos Tanács fenntartja a jogot, hogy a díjakat az egyes eredménykategóriákban ne adja ki, vagy megosztott díjazást alkalmazzon.
A legjobb pályaművek Scientia et Securitas című szerkesztett, lektorált online folyóiratban kerülnek publikálásra.
A pályázattal kapcsolatos további információt a Belügyminisztérium, Tudománystratégiai és –koordinációs Főosztály főosztályvezetője, a Belügyi Tudományos Tanács titkára, Dr. Sabjanics István a titkar@bm-tt.hu e-mail címen ad.
A Belügyi Tudományos Tanács minden pályázónak eredményes munkát kíván!

Budapest, 2020. április

Dr. Felkai László
Belügyminisztérium
közigazgatási államtitkár
Belügyi Tudományos Tanács
elnök

A pályázati felhívás aláírt anyaga ide kattintva letölthető.

Benyújtási határidő: 
csütörtök, október 1, 2020