Pilóta nélküli légi járművek alkalmazási lehetőségei a belügyi ágazatban

A Belügyi Tudományos Tanács Pilóta nélküli légi járművek alkalmazási lehetőségei a belügyi ágazatban című pályázati felhívása

I. A pályázat preambuluma

A drónok felhasználása a piaci, a polgári, az állami és a civil szférában nemzetközi és nemzeti vonatkozásban is exponenciális ütemben fejlődik. A pilóta nélküli légijármű rendszerek, technológiák és jogszabályi feltételek mára lehetővé teszik a gyakorlati alkalmazások  széleskörű elterjedését az élet számos területén, így a közfeladatok ellátása során is. A felhasznált technológiák jelenleg is zajló forradalma és az UAV rendszerekben történő integrált felhasználása korábban soha nem látott folyamatokat indíthat be többek között a közigazgatási, rendészeti, katonai és katasztrófavédelmi alkalmazások fejlesztése területén, melynek hatására új koncepciók, eljárások kidolgozására nyílik lehetőség. Ugyanakkor ahhoz, hogy a drón iparág potenciálja a lehető legmagasabb mértékben ki legyen használva, ezek a korszerű eszközök és megoldások hatékonyan beépüljenek az érintett szervezetek tevékenységi rendszerébe, számos akadály leküzdésére, strukturált, stratégiai alapú megközelítésre van szükség, ami érintheti akár az oktatás, kiképzés, tanúsítás teljes vertikumát.

A belügyi szervek is felismerték a drón iparág hozzáadott értékét, így érdekeltek a drónok fejlődésében, felhasználásában, valamint a támogató jogszabályi keretrendrendszer kialakításában. Az ökoszisztéma kialakításában meghatározó, proaktív szerepvállalás mellett támogatják a hazai kezdeményezéseket, különös tekintettel a Magyarországi Drón Koalícióra.  

A fentiekre figyelemmel a Belügyi Tudományos Tanács pályázatot hirdet A pilóta nélküli légijárművek alkalmazási lehetőségei a belügyi ágazatban címmel.

A pályázat meghirdetésének célja, hogy a felhívás nyomán született innovációkkal, publikációkkal támogassuk a pilóta nélküli légijárművek alkalmazásának elterjedését, széleskörű alkalmazását a belügyi ágazatban. Fontos szempont, hogy a pályaművek elsősorban életszerű, valós problémákra megoldást kínáló javaslatokat, komplex megközelítésű megoldásokat, jó gyakorlatokat mutassanak be, tudományos igénnyel.

II. A pályázat címe és témakörei

A pályázat címe:

Pilóta nélküli légi járművek alkalmazási lehetőségei a belügyi ágazatban

Pályaműveket az alábbi két témakörben lehet benyújtani:

I. Innovációs javaslatok a pilóta nélküli légi járművek alkalmazására a belügyi ágazatban

Témajavaslatok (a teljesség igénye nélkül):

• Határvédelmi feladatok
• Közlekedésrendészeti terület (pl. útvonal biztosítás, forgalom ellenőrzés, forgalom felügyelet, közlekedési jogsértések felderítése és azok dokumentálása, helyszíni szemle keretében térfelmérés és képi dokumentálás, vízirendészti tevékenység (vízen (jégen) tartózkodás szabályainak ellenőrzése), a légtér jogszerű igénybevételének ellenőrzésére vonatkozó légirendészeti tevékenység)
• Közrendvédelmi terület
• Bűnügyi terület
• Személy- és objektumvédelem
• Tömegrendezvények biztosítása
• A mesterségesintelligencia-módszerek a dróntechnológia területén
• Tűzszerész feladatok
• Katasztrófavédelmi célú és vészhelyzet esetén történő felhasználási területek
• Alkalmazási lehetőségek a büntetés-végrehajtási szervezetnél
• A dróntechnológia, a távérzékeléses mérés lehetőségei a társadalmi felzárkózási célú területi fejlesztésekben
• A dróntechnológia felhasználásának lehetőségei a területi társadalmi különbségek kvantifikálásában
• Területi fejlesztések tervezése, értékelése légi felvételekkel, távérzékeléssel
• Jó gyakorlatok a drónok felhasználására a társadalmi felzárkózás területén.

II. Kockázatok és veszélyek elkerülése, előnyök kiaknázása a pilóta nélküli légijárművek alkalmazása során

Témajavaslatok (a teljesség igénye nélkül):

• A pilóta nélküli légi járművekkel megvalósított jogsértő magatartások
• A jogalkotás és a jogalkalmazás szerepe
• Etikai szabályok
• Terrortámadások megelőzésében nyújtott szerepvállalás
• Kritikus infrastruktúrák, ipari létesítmények védelme
• Biztonságos drónhasználat feltételei
• Az UAV-k egységes európai légtérbe való integrálásának lehetőségei
• Repülésbiztonsági aspektus
• Légiközlekedés biztonságának garantálása
• A drónok általi fenyegetés elhárítása – a kiberbűnözésre tekintettel.

III. A pályázók köre

A pályázaton természetes személyek vehetnek részt. Pályázni egyénileg vagy kollektív munkával, egy vagy több magyar nyelvű, eddig még nem publikált, máshová be nem nyújtott tanulmánnyal lehet.

IV. A pályamű benyújtásának feltételei

A pályázatok benyújtásának módja: kizárólag elektronikus úton, a Belügyi Tudományos Tanács online pályázati felületén, http://palyazat.bm-tt.hu/ oldalon.

A pályázat feltöltésének határideje:  2022. október 2. 24:00

A pályázat elbírálásának határideje: 2022. november 15.

Kizárólag a határidőig véglegesített, beadott pályaművek kerülnek elbírálásra/befogadásra!

A pályaművek anonimitásának garantálása érdekében:

• A pályaműben annak címén és a jeligén kívül egyéb, a pályázó(k) személyének azonosítására alkalmas adat, jelölés nem szerepelhet!
• A pályázati felületen pályázat benyújtására csak bejelentkezés nélkül van lehetőség. Amennyiben mégis bejelentkezett, a rendszer által generált hibaüzenet fog megjelenni a pályázat benyújtásakor. Kérjük, hogy ebben az esetben jelentkezzen ki, és így töltse fel pályázatát az anonimitás biztosítása érdekében.
• A pályázat sikeres beadásának tényéről (mivel a pályázóra vonatkozó személyes adat nem kerül a pályázat beadása során rögzítésre) a pályázati felületen tájékozódhat, ahol valamennyi beadott pályázat jeligéje olvasható. Kérjük, hogy olyan jeligét válasszon, amely ezen a listán nem szerepel.

V. A pályázat elvárt elemei

• jeligével ellátott pályamű (a jelige ne legyen alkalmas a szerző(k) kilétének azonosítására);
• a pályamű rövid tartalmi ismertetése maximum 1.000 karakter (szóközökkel együtt) terjedelemben;
• 3-5 tárgyszó magyar és angol nyelven;
• nyilatkozat, amelyben a szerző nyilatkozik arról, hogy a pályamű teljes egészében a saját szellemi terméke (a fent jelzett elektronikus felületen szükséges bejelölni).

VI. A pályázat formai követelményei

A pályázatok terjedelme nem kötött, de a törzsanyag (mellékletek nélkül) lehetőleg minimum 1, maximum 3 szerzői ív között mozogjon (egy szerzői ív 21 gépelt oldal, 1 oldal A/4 méret, 32 sor, soronként 62 leütés, a bal szélén 4 cm-es, jobb szélen 2,5 cm-es margóval számolva).

Absztrakt

Az absztrakt (összefoglalás) nem haladhatja meg az 1.000 karaktert (szóközökkel együtt). Az absztraktot magyarul és angolul kell elkészíteni, utóbbi a pályamű angol nyelvű címét is tartalmazza. A két absztrakt tartalmilag nem térhet el egymástól.

3-5 kulcsszót kérünk föltüntetni az összefoglaló/abstract alatt – magyarul is, angolul is.

Főszöveg

A főszövegnek legyen bevezető része, tárgyalási/kifejtő/vizsgálatot bemutató szakasza, majd összefoglalása.

Tagolás, kiemelés

A tanulmány szövegét sorszám nélküli – félkövér (bold) betűstílussal kiemelt – alcímek révén lehet tagolni.

Szöveg közbeni kiemelésként kizárólag dőlt betű alkalmazható; félkövér betű, ritkítás és aláhúzás tehát nem.

A lábjegyzetbe csak értelmező, magyarázó, kiegészítő szöveg kerülhet, hivatkozásjegyzékként nem használható.

Táblázatok, ábrák, képek

A táblázatokat, ábrákat, képeket arab számokkal kell megszámozni és a táblázat, ábra, kép alatt középre helyezett címmel, forrásmegjelöléssel kell ellátni, 10-es méretű Times New Roman betűtípussal. A táblázat, ábra, kép forrását kötelező feltüntetni, illetve az egyéb megjegyzések a táblázat, ábra, kép címe alatt szintén középen szerepeljenek 10-es méretű Times New Roman betűkkel.

Hivatkozás a szövegben

A tanulmány szövegén belül egy műre a szerző(k) vezetéknevével és a hivatkozott mű megjelenésének évszámával  kell hivatkozni, vessző nélkül, zárójelben.

Egy szerző esetén:

(Ball 2002)

Két vagy három szerző esetén a szerzők vezetéknevét szóköz nélkül, nagykötőjellel választjuk el:

(Graham–Robinson 2004)

(Owen–Bessant–Heintz 2013)

Háromnál több szerző esetén csak az első nevét tüntetjük fel, illetve az et al. kifejezést:

(Ball et al. 2002)

Több szerzőre való hivatkozáskor egy zárójelen belül a különböző szerzőket pontosvesszővel választjuk el egymástól és abc-sorrendbe rakjuk:

„Korábbi kutatások (Ball et al. 2002; Bourdieu 1990a, 1990b; Graham–Robinson 2004; Kontler 2002, 2003)…”

Idézet esetén az idézett szövegrész oldalszámát is meg kell adni az évszámot követő kettőspont után:

(Kontler 2002: 479)

(Graham–Robinson 2004: 33)

(Ball et al. 2002: 19–20)

Amennyiben a szerző neve a szöveg része, úgy a tanulmány megjelenésének évét zárójelben közvetlenül a szerző nevét követően jelezzük:

„Az elemzések közül Bíró (2009) és Csapó (2015a, 2015b) munkáit lehetne kiemelni.”

Ritkán az is előfordulhat, hogy mind a szerző neve, mind a hivatkozott évszám a szöveg szerves részét képezi. Ilyenkor nincs szükség külön zárójeles hivatkozásra:

„Az OECD 2014-ben kiadott Measuring Innovation in Education: A New Perspective: Educational Research and Innovation című anyaga…”

A szövegben megjelölt hivatkozások mindegyikének szerepelnie kell az irodalomjegyzékben. Ne szerepeljen az irodalomjegyzékben olyan tanulmány, amelyre a szövegben nincs hivatkozás.

Irodalomjegyzék

Az irodalomjegyzék tételeit abc-sorrendben kell felsorolni.

Amennyiben a közleménynek van DOI azonosítója, azt az adott közleménynél fel kell tüntetni, az elektronikus és a nyomtatott példánynál is.1

Ugyanazon szerző(k) különböző művei a megjelenés sorrendjében kövessék egymást, kezdve a legfrissebb művel, haladva a legrégebbi felé. Ha egy szerzőtől ugyanazzal az évszámmal több mű is szerepel, akkor teszünk egy kisbetűt az évszám után folytatólagosan: (2012a) (2012b).

A szerző(k) megnevezésénél a vezetéknév mellett a keresztnév kezdőbetűje kerül feltüntetésre. A vezetéknevet és a keresztnevet vessző választja el egymástól.

Több szerző esetén az egyes szerzők neve közé nagykötőjel kerüljön.

A szerző(k) neve után zárójelbe kerüljön a megjelenés éve.

Dőlt kisbetűkkel szedjük a könyv címét, illetve folyóiratcikk esetén a tanulmányt közreadó folyóirat címét.

Szerkesztett kötetben vagy folyóiratban megjelent tanulmány címe viszont nem dőlt. Utóbbiaknál a hivatkozások végén meg kell adni az oldalszámokat is. Az oldalszámok elé egy ’pp.’ rövidítés kerül.

Szerkesztett kötetet a szerkesztő(k) neve után zárójelbe tett (szerk.) vagy (ed.) vagy (eds.) rövidítéssel jelezzük.

Konferenciaelőadásoknál az előadás címét dőlt kisbetűkkel kell írni, majd utána megjelölni a konferencia pontos címét, helyét és idejét.

Internetes hivatkozásoknál a link után szögletes zárójelben szerepeljen a letöltés dátuma.

Példák:

Folyóiratcikk

Bőgel, Gy. (2008) A schumpeteri „teremtő rombolás” módjai az infokommunikációs iparban. Közgazdasági Szemle, Vol. 55. No. 4. pp. 344–360.

Angyal, M.–Petrétei, D. (2019) Az Interpol DVI-protokoll-adaptációjával a hazai áldozatazonosítás fejlesztésének útján. Nemzetbiztonsági Szemle, 7. (2019a)/1. pp. 3–17. doi: 10.32561/nsz.2019.1.1

http://real.mtak.hu/104231/1/NBSZ_2019_1_01_AngyalM-PetreteiD.pdf  [Letöltve: 2021.01.15.].

Taylor, M. (2020) Personality Styles: Why They Matter in the Workplace. Economic Alternatives, Issue 1. pp. 148–163. doi: 10.37075/EA.2020.1.08

https://www.unwe.bg/doi/eajournal/2020.1/EA.2020.1.08.pdf  [Letöltve: 2020.12.28.].

Könyv

Schumpeter, J. A. (1980) A gazdasági fejlődés elmélete. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

Graysmith, R. (1976) Zodiac. New York, Berkley Books.

Archibugi, D.–Lundvall, B. Å. (2002) The Globalizing Learning Economy. Oxford, Oxford University Press.

Szerkesztett kötetben megjelenő írás

Golnhofer, E. (2003) A tanuló. In: Falus, I. (szerk.) Didaktika - Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. pp. 38–56.

https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_519_42498_2/ch03.html [Letöltve: 2021.01.14.].

Katona, T. (2012) Gondolatok a hazugságvizsgálatról az Emberi Jogok Európai Egyezményének tükrében. In: Juhász, Zs.–Nagy, F.–Fantoly, Zs. (szerk.) Ünnepi kötet Dr. Cséka Ervin professzor 90. születésnapjára. Szeged, SZEK Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. pp. 261–274.

http://acta.bibl.u-szeged.hu/29267/1/juridpol_074_261-274.pdf [Letöltve: 2020.12.18.].

Bessant, J. (2013) Innovation in the Twenty-first Century. In:  Owen, R.– Bessant, J.–  Heintz, M. (eds.) Responsible Innovation. Managing the Responsible Emergence of Science and Innovation in Society. Chichester, John Wiley & Sons. pp. 1–25. doi: 10.1002/9781118551424.ch1

Konferencia előadások

Kovács, M. (2006) Lázadás a rendszerigazolás ellen: a nemi status quo elutasítása. Előadás a Magyar Pszichológiai Társaság XVII. Országos Tudományos Nagygyűlésén. Budapest, 2006. május 25–27.

Internetes hivatkozás

Kampis, Gy. (2013) A hazai felsőoktatás kutatási szerkezetelemzése. Petabyte Kft. ­– Oktatási Hivatal. https://www.oktatas.hu/felsooktatas/projektek/tamop721_eszafejl/projekthirek/hazai_tudomanymetriai_felmeres/ [Letöltve: 2019. 04. 05].

Marketing Charts (2018) 3 Interesting Stats on Youths’ Emerging Video Viewing Methods.

https://www.marketingcharts.com/digital/video-105344 [Letöltve: 2020.12.09.].

VII. A pályázat elbírálása, díjazása

A pályaművek elbírálásakor lényeges szempont a megadott témakörhöz való kötődés, a következtetések és javaslatok gyakorlati alkalmazhatósága, valamint a feldolgozás igényessége2. Elvárás továbbá az is, hogy a dolgozat tartalmilag és formailag rendszerezett, logikus felépítésű legyen, a végén összefoglalást is tartalmazzon, amelyben szerepelnie kell az innovációs javaslatok alkalmazásának és/vagy hasznosításának is.

A bírálati folyamat két részből áll. Az első részben a téma tudományos és szakmailag elismert szakértő bírálója pontozza és szövegesen értékeli a benyújtott jeligés, anonim pályázatot. Ezt követően a Belügyi Tudományos Tanács elnöke által felkért bizottság a bíráló értékelése alapján dönt a díjazásról.

A pályázatokat bíráló bizottság fenntartja a jogot, hogy a formai követelményeknek meg nem felelő pályaműveket, valamint a pályázó(k) személyének azonosítására alkalmas adatok pályaművön történő szerepeltetése miatt – kizárja a bírálati eljárásból.

A pályázatra beérkező tanulmányok közül a bíráló bizottság témánként az első három helyezettet pénzjutalomban részesíti, valamint különdíjat adományozhat.

Első díj témánként:                300.000.- Ft (bruttó)

Második díj témánként:         200.000.- Ft (bruttó)

Harmadik díj témánként:       150.000.- Ft (bruttó)

Különdíj témánként:              100.000.- Ft (bruttó)

VIII. Eredményhirdetés

A pályázat bírálati szakaszának lezárulásáról az online pályázati felületen történik a tájékoztatást. Ekkor a pályázó belép, vagy ha eddig nem tette meg, regisztrál az online pályázati felületen, a jelige és a megadott titkos kód segítségével azonosítja magát, majd ezt követően megtekintheti pályázatának eredményét.

A pályázati díjak átadására a Belügyi Tudományos Tanács – a Magyar Tudomány Ünnepe 2022 belügyi fejezet ünnepi zárásaként megrendezett – ülésén kerül sor.

A pályázó a pályamű benyújtásával tudomásul veszi, hogy annak díjazása esetén a felhasználási jogok a Belügyminisztériumot illetik meg.

A Belügyi Tudományos Tanács fenntartja a jogot, hogy a díjakat az egyes eredménykategóriákban ne adja ki, vagy megosztott díjazást alkalmazzon.

A legjobb pályaművek a Belügyi Tudományos Tanács szerkesztett online folyóiratában kerülnek publikálásra.

A pályázattal kapcsolatos további információt a Belügyminisztérium, Tudománystratégiai és –koordinációs Főosztály Titkársága a tudomanystrategia@bm.gov.hu e-mail címen ad.

A Belügyi Tudományos Tanács minden pályázónak eredményes munkát kíván!

1 A DOI azonosítók ellenőrzéséhez ajánlott keresők: http://search.crossref.org/ (egyszerű, egymezős kereső, de pontos keresésre nem ad lehetőséget); http://www.crossref.org/guestquery/ (pontosabb találatokat eredményező kereső, lehet pl. szerzőre, címre keresni); https://doi.crossref.org/simpleTextQuery (szabadszavas kereső, akár az egész irodalomjegyzék bemásolható egy keresésbe).

2 A feldolgozás igényessége alatt a vonatkozó téma szakirodalmának ismerete, annak alkotó módon való alkalmazása, új szakmai tudományos ismeretek, összefüggések, módszerek és eljárások megfogalmazása, kidolgozása érthető.

A pályázati felhívás eredeti szövege INNEN tölthető le.

Budapest, 2022. március

Dr. Felkai László
Belügyminisztérium
közigazgatási államtitkár
Belügyi Tudományos Tanács
elnök