TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁS 2030

A BELÜGYI TUDOMÁNYOS TANÁCS PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA

I. A pályázat preambuluma

Az Európai Bizottság 2020 őszén, közleményben1 hozta nyilvánosságra a 2030-ig tartó keretstratégiáját a romák társadalmi befogadására. A korábbi keretstratégiára épülő, „Az EU roma keretstratégia az egyenlőség, a befogadás és a részvétel megvalósulásáért 2020-2030” c. dokumentum középpontjában hét kulcsfontosságú terület áll: egyenlőség, befogadás, részvétel, oktatás, foglalkoztatás, egészség, lakhatás. A Bizottság minden területen célkitűzéseket és ajánlásokat terjesztett elő a tagállamok számára a célok elérésének módjára vonatkozóan. Ezek fontos eszközként szolgálnak majd az előrehaladás nyomon követése és annak biztosítása során, hogy az EU jelentős előrelépést érjen el a romák támogatása terén.A Bizottság közleménye nyomán az Európai Unió Tanácsa 2021. március 12-én ajánlást2 adott ki a romák egyenlőségéről, társadalmi befogadásáról és részvételéről. Az ajánlás a következő tíz évre jelöli ki a fő célkitűzéseket a roma népesség felzárkózásához, és fogalmazza meg az ajánlott szakpolitikai beavatkozási irányokat.

E célkitűzéseket és beavatkozási irányokat illetően különösen fontosak a hazai szakpolitikai cselekvést meghatározó társadalomtudományos alapok, azok a naprakész publikációk, melyekre a hazai stratégia végrehajtásában és értékelésében, a szolgáltatások fejlesztésében is támaszkodhatunk.

A következő tíz éves stratégiai időszak meghatározó „nyitánya”, a világszerte elterjedő koronavírus járvány jelentősen átformálta a legtöbb ország életét. A pandémia mélyen érintette a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat, köztük a roma népesség jelentős részét.

A járvány nyomán kialakult gazdasági helyzet jelentős hatással van az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező, legkiszolgáltatottabb rétegekre, melyeknek a munkahelyek elbizonytalanodása, megszűnése, a bevételek hirtelen kiesése jóval nagyobb relatív hiányt jelent. A krízis nyomán számos, eddig is létező, látens probléma vált súlyos hétköznapi próbatétellé. Ezek vizsgálata, a jó probléma megoldási gyakorlatok, szakpolitikai szolgáltatási tapasztalatok áttekintése, elemzése
közelebb visz a járvány következményeinek kezeléséhez.

A fentiekre figyelemmel a Belügyi Tudományos Tanács pályázatot hirdet Társadalmi felzárkózás 2030 címmel.

A pályázat meghirdetésének célja, hogy a kiírás nyomán született publikációkkal támogassuk a hazai felzárkózáspolitikát, a felzárkózási stratégia végrehajtását, értékelését. Fontos szempont, hogy a pályaművek elsősorban életszerű, valós problémákra megoldást kínáló javaslatokat, komplex megközelítésű megoldásokat, jó gyakorlatokat mutassanak be tudományos igénnyel.

II. A pályázat címe és témakörei

A pályázat címe: Társadalmi felzárkózás 2030

Pályaműveket az alábbi két témakörben lehet benyújtani:

I. Az uniós roma stratégiai keretekhez kapcsolódó problémafeltáró, elemző, a szolgáltatások fejlesztését, nyomon követését, értékelését szolgáló vizsgálatok, elemzések

Témajavaslatok (a teljesség igénye nélkül):

• Célzott beavatkozások, szolgáltatások, programok elemzése, értékelése az uniós szakpolitikai keretekben meghatározott irányokban (oktatás, foglalkoztatás, egészségügy, lakhatás, antidiszkrimináció, társadalmi részvétel)
• Önkormányzatok társadalmi felzárkózási szakpolitikáinak, helyi szakpolitikai jó gyakorlatainak elemzése
• A társadalmi felzárkózás digitális vonatkozásai – veszélyek, lehetőségek
• A környezetvédelem, környezettudatosság társadalmi felzárkózási vonatkozásai
• Társadalmi felzárkózási problémák és kriminalitás (uzsora, emberkereskedelem, drogfogyasztás, családon belüli erőszak) – feltárás, elemzés, problémakezelési lehetőségek

II. Roma és hátrányos helyzetű családok helyzete a COVID-19 okozta krízis időszakában

Témajavaslatok (a teljesség igénye nélkül):

• Roma és hátrányos helyzetű családok életviteli, életmódbeli változásai, kihívásai és megküzdési stratégiái a Covid-19 járvány időszakában és azon túl –a járvány rövid és hosszú távú hatásai a családokra
• Roma és HH/HHH gyerekek hozzáférése a digitális oktatáshoz – problémák, jó gyakorlatok elemzése
• Roma és HH/HHH családok digitális kompetenciái és fejlesztésének lehetőségei
• Hátrányos helyzetű és roma hallgatók a felsőoktatásban, roma szakkollégiumok a Covid-19 idején – intézményes és egyéni problémakezelési stratégiák
• Társadalmi kapcsolatok, civil szervezetek szerepe, szerepváltozásai a COVID 19 járvány idején

III. A pályázók köre

A pályázaton természetes személyek vehetnek részt. Pályázni egyénileg vagy kollektív munkával, egy vagy több magyar nyelvű, eddig még nem publikált, máshová be nem nyújtott tanulmánnyal lehet.

IV. A pályamű benyújtásának feltételei

A pályázatok benyújtásának módja: kizárólag elektronikus úton, a Belügyi Tudományos Tanács online pályázati felületén, http://palyazat.bm-tt.hu/ oldalon.

A pályázat feltöltésének határideje: 2021. október 3. 24:00

A pályázat elbírálásának határideje: 2021. november 15.

Kizárólag a határidőig véglegesített, beadott pályaművek kerülnek elbírálásra/befogadásra!

A pályaművek anonimitásának garantálása érdekében:

• A pályaműben annak címén és a jeligén kívül egyéb, a pályázó(k) személyének azonosítására alkalmas adat, jelölés nem szerepelhet!
• A pályázati felületen pályázat benyújtására csak bejelentkezés nélkül van lehetőség. Amennyiben mégis bejelentkezett, a rendszer által generált hibaüzenet fog megjelenni a pályázat benyújtásakor. Kérjük, hogy ebben az esetben jelentkezzen ki, és így töltse fel pályázatát az anonimitás biztosítása érdekében.
• A pályázat sikeres beadásának tényéről (mivel a pályázóra vonatkozó személyes adat nem kerül a pályázat beadása során rögzítésre) a pályázati felületen tájékozódhat, ahol valamennyi beadott pályázat jeligéje olvasható. Kérjük, hogy olyan jeligét válasszon, amely ezen a listán nem szerepel.

V. A pályázat elvárt elemei

• A jeligével ellátott pályamű (a jelige ne legyen alkalmas a szerző(k) kilétének azonosítására);
• a pályamű rövid tartalmi ismertetése 800 karakter (szóközökkel együtt) terjedelemben;
• 3-5 tárgyszó magyar nyelven;
• nyilatkozat, amelyben a szerző nyilatkozik arról, hogy a pályamű teljes egészében a saját szellemi terméke (a fent jelzett elektronikus felületen szükséges bejelölni).

VI. A pályázat formai követelményei

A pályázatok terjedelme nem kötött, de a törzsanyag (mellékletek nélkül) lehetőleg minimum 1, maximum 3 szerzői ív között mozogjon (egy szerzői ív 21 gépelt oldal, 1 oldal A/4 méret, 32 sor, soronként 62 leütés, a bal szélén 4 cm-es, jobb szélen 2,5 cm-es margóval számolva).

Absztrakt

Az absztrakt (összefoglalás) nem haladhatja meg a 800 karaktert (szóközökkel együtt). Az absztraktot magyarul és angolul kell elkészíteni, utóbbi a pályamű angol nyelvű címét is tartalmazza. A két absztrakt tartalmilag nem térhet el egymástól.
3-5 kulcsszót kérünk föltüntetni az összefoglaló/abstract alatt – magyarul is, angolul is.

Tagolás, kiemelés

A tanulmány szövegét sorszám nélküli – félkövér (bold) betűstílussal kiemelt – alcímek révén lehet tagolni.
Szöveg közbeni kiemelésként kizárólag dőlt betű alkalmazható; félkövér betű, ritkítás és aláhúzás tehát nem.
A lábjegyzetbe csak értelmező, magyarázó, kiegészítő szöveg kerülhet, hivatkozásjegyzékként nem használható.

Táblázatok, ábrák, képek

A táblázatokat, ábrákat, képeket arab számokkal kell megszámozni és a táblázat, ábra, kép alatt középre helyezett címmel, forrásmegjelöléssel kell ellátni, 10-es méretű Times New Roman betűtípussal.

Hivatkozás a szövegben

A tanulmány szövegén belül egy műre a szerző(k) vezetéknevével és a hivatkozott mű megjelenésének évszámával (mindkettő dőlt betűs) kell hivatkozni, zárójelben.
Egy szerző esetén:
(Ball 2002)

Két vagy három szerző esetén a szerzők vezetéknevét szóköz nélkül, nagykötőjellel választjuk el.
(Graham–Robinson 2004)
(Owen–Bessant–Heintz 2013)

Háromnál több szerző esetén csak az első nevét tüntetjük fel, illetve az et al. kifejezést:
(Ball et al. 2002)

Több szerzőre való hivatkozáskor egy zárójelen belül a különböző szerzőket pontosvesszővel választjuk el egymástól, és abc-sorrendbe rakjuk.
„Korábbi kutatások (Ball et al. 2002; Bourdieu 1990a, 1990b; Graham–Robinson 2004; Kontler 2002, 2003)…”

Idézet esetén az idézett szövegrész oldalszámát is meg kell adni, az évszámot követő kettőspont után.
(Kontler 2002: 479)
(Graham–Robinson 2004: 33)
(Ball et al. 2002: 19–20)

Amennyiben a szerző neve a szöveg része, úgy a tanulmány megjelenésének évét zárójelben közvetlenül a szerző nevét követően jelezzük.
„Az elemzések közül Bíró (2009) és Csapó (2015a, 2015b) munkáit lehetne kiemelni.”

Ritkán az is előfordulhat, hogy mind a szerző neve, mind a hivatkozott évszám a szöveg szerves részét képezi. Ilyenkor nincs szükség külön zárójeles hivatkozásra.
„Az OECD 2014-ben kiadott Measuring Innovation in Education: A New Perspective: Educational Research and Innovation című anyaga”

A szövegben megjelölt hivatkozások mindegyikének szerepelnie kell az irodalomjegyzékben. Ne szerepeljen az irodalomjegyzékben olyan tanulmány, amelyre a szövegben nincs hivatkozás.

Irodalomjegyzék

Az irodalomjegyzék tételeit abc-sorrendben kell felsorolni.

Amennyiben a közleménynek van DOI azonosítója, azt az adott közleménynél fel kell tüntetni, az elektronikus és a nyomtatott példánynál is.3

Ugyanazon szerző(k) különböző művei a megjelenés sorrendjében kövessék egymást, kezdve a legfrissebb művel, haladva a legrégebbi felé. Ha egy szerzőtől ugyanazzal az évszámmal több mű is szerepel, akkor teszünk egy kisbetűt az évszám után folytatólagosan: (2012a) (2012b).

A szerzők, szerkesztők nevét 12-es méretű, Times New Roman betűtípussal kell írni.

A szerző(k) megnevezésénél a vezetéknév mellett a keresztnév kezdőbetűje kerül feltüntetésre. A vezetéknevet és a keresztnevet vessző választja el egymástól.

Több szerző esetén az egyes szerzők neve közé nagykötőjel kerüljön.

A szerző neve után zárójelbe kerüljön a megjelenés éve.

Dőlt kisbetűkkel szedjük a könyv címét, illetve folyóiratcikk esetén a tanulmányt közreadó folyóirat címét. Szerkesztett kötetben vagy folyóiratban megjelent tanulmány címe viszont nem dőlt. Utóbbiaknál a hivatkozások végén meg kell adni az oldalszámokat is. Az oldalszámok elé egy ’pp.’ rövidítés kerül.

Szerkesztett kötetet a szerkesztő(k) neve után zárójelbe tett (szerk.) vagy (ed.) vagy (eds.) rövidítéssel jelezzük.

Internetes hivatkozásoknál a link után szögletes zárójelben szerepeljen a letöltés dátuma.

Példák:

Folyóiratcikk

Bőgel, Gy. (2008) A schumpeteri „teremtő rombolás” módjai az infokommunikációs iparban. Közgazdasági Szemle, Vol. 55. No. 4. pp. 344–360.

Angyal, M. – Petrétei, D. (2019) Az Interpol DVI-protokoll-adaptációjával a hazai áldozatazonosítás fejlesztésének útján. Nemzetbiztonsági Szemle, 7. (2019a)/1. pp. 3–17. doi: 10.32561/nsz.2019.1.1
http://real.mtak.hu/104231/1/NBSZ_2019_1_01_AngyalM-PetreteiD.pdf [Letöltve: 2021.01.15.].

Taylor, M. (2020). Personality Styles: Why They Matter in the Workplace. Economic Alternatives, Issue 1. pp. 148–163. doi: 10.37075/EA.2020.1.08 https://www.unwe.bg/doi/eajournal/2020.1/EA.2020.1.08.pdf [Letöltve: 2020.12.28.].

Könyv

Schumpeter, J. A. (1980) A gazdasági fejlődés elmélete. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

Archibugi, D. – Lundvall, B.Å. (2002) The Globalizing Learning Economy. Oxford, Oxford
University Press.

Szerkesztett kötetben megjelenő írás

Golnhofer, E. (2003) A tanuló. In: Falus, I. (ed.) Didaktika - Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. pp. 38–56.
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_519_42498_2/ch03.html [Letöltve: 2021.01.14.].

Katona, T. (2012) Gondolatok a hazugságvizsgálatról az Emberi Jogok Európai Egyezményének tükrében. In: Juhász, Zs. – Nagy, F. – Fantoly, Zs. (eds.) Ünnepi kötet Dr. Cséka Ervin professzor 90. születésnapjára. Szeged, SZEK Juhász Gyula  Felsőoktatási Kiadó. pp. 261–274. http://acta.bibl.u-szeged.hu/29267/1/juridpol_074_261-274.pdf [Letöltve: 2020.12.18.].

Bessant, J. (2013) Innovation in the Twenty-first Century. In: Owen, R. – Bessant, J. – Heintz, M. (eds.) Responsible Innovation. Managing the Responsible Emergence of Science and Innovation in Society. Chichester, John Wiley & Sons. pp. 1–25.
doi: 10.1002/9781118551424.ch1

Web-címeknél

Kampis, Gy. (2013) A hazai felsőoktatás kutatási szerkezetelemzése. Petabyte Kft. – Oktatási Hivatal.
https://www.oktatas.hu/felsooktatas/projektek/tamop721_eszafejl/projekthirek/hazai_tudomanymetriai_felmeres/ [Letöltve: 2019. 04. 05].

Marketing Charts (2018) 3 Interesting Stats on Youths’ Emerging Video Viewing Methods.
https://www.marketingcharts.com/digital/video-105344 [Letöltve: 2020.12.09.].

VII. A pályázat elbírálása, díjazása

A pályaművek elbírálásakor lényeges szempont a megadott témakörhöz való kötődés, a következtetések és javaslatok gyakorlati alkalmazhatósága, valamint a feldolgozás igényessége4. Elvárás továbbá az is, hogy a dolgozat tartalmilag és formailag rendszerezett, logikus felépítésű legyen, a végén összefoglalást is tartalmazzon, amelyben szerepelnie kell az innovációs javaslatok alkalmazásának és/vagy hasznosításának is.

A bírálati folyamat két részből áll. Az első részben a téma tudományos és szakmailag elismert szakértő bírálója pontozza és szövegesen értékeli a benyújtott jeligés, anonim pályázatot. Ezt követően a Belügyi Tudományos Tanács elnöke által felkért bizottság a bíráló értékelése alapján dönt a díjazásról.

A pályázatokat bíráló bizottság fenntartja a jogot, hogy a formai követelményeknek meg nem felelő pályaműveket, valamint a pályázó(k) személyének azonosítására alkalmas adatok pályaművön történő szerepeltetése miatt – kizárja a bírálati eljárásból.

A pályázatra beérkező tanulmányok közül a bíráló bizottság témánként az első három helyezettet pénzjutalomban részesíti, valamint különdíjat adományozhat.

VIII. Eredményhirdetés

A pályázat bírálati szakaszának lezárulásáról az online pályázati felületen történik a tájékoztatást. Ekkor a pályázó belép, vagy ha eddig nem tette meg, regisztrál az online pályázati felületen, a jelige és a megadott titkos kód segítségével azonosítja magát, majd ezt követően megtekintheti pályázatának eredményét.

A pályázati díjak átadására a Belügyi Tudományos Tanács – a Magyar Tudomány Ünnepe 2021 belügyi fejezet ünnepi zárásaként megrendezett – ülésén kerül sor.

A pályázó a pályamű benyújtásával tudomásul veszi, hogy annak díjazása esetén a felhasználási jogok a Belügyminisztériumot illetik meg.

A Belügyi Tudományos Tanács fenntartja a jogot, hogy a díjakat az egyes eredménykategóriákban ne adja ki, vagy megosztott díjazást alkalmazzon.

A legjobb pályaművek a Belügyi Tudományos Tanács szerkesztett online folyóiratában kerülnek publikálásra.

A pályázattal kapcsolatos további információt a Belügyminisztérium, Tudománystratégiai és –koordinációs Főosztály Titkársága a tudomanystrategia@bm.gov.hu e-mail címen ad.

A Belügyi Tudományos Tanács minden pályázónak eredményes munkát kíván!

A pályázati felhívás eredeti anyaga IDE KATTINTVA tölthető le.

Útmutató a Belügyi Tudományos Tanács tudományos pályázatára benyújtott pályaművek anonimitásának garantálásához

Budapest, 2021. április

Dr. Felkai László
Belügyminisztérium
közigazgatási államtitkár
Belügyi Tudományos Tanács
elnök